Az Alzheimer-kór kezdeti tünetei könnyen összetéveszthetők a hétköznapi feledékenységgel, ezért sokáig észrevétlenek maradhatnak. Van azonban egy változás, amelyre különösen érdemes odafigyelni: ha valaki rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit, beszélgetéseit.
Mindenkivel előfordul, hogy belép egy szobába, majd hirtelen elfelejti, miért ment oda. Egy ismerős neve sem mindig ugrik be azonnal, és a kulcsunkat is kereshetjük úgy, hogy közben végig a táskánkban lapul. Az életkor előrehaladtával bizonyos memóriafunkciók lassulása önmagában sem jelent feltétlenül betegséget.
Az Alzheimer-kór korai tünete azonban más jellegű lehet. Az NHS szerint a betegség gyakori kezdeti tünetei közé tartozik a közelmúlt eseményeinek vagy beszélgetéseinek rendszeres elfelejtése, a nevek és tárgyak megnevezésének nehézsége, valamint ugyanazon kérdések ismételt feltevése.
Különösen feltűnő lehet tehát, ha valaki nem egyszerűen nem emlékszik egy régi névre, hanem például néhány órával később sem tud felidézni egy fontos beszélgetést.
(Fotó: unsplash)
Az ismétlődő kérdések is árulkodók lehetnek
A hozzátartozók gyakran hamarabb észreveszik a változást, mint maga az érintett. Ilyen lehet például, amikor valaki rövid időn belül többször felteszi ugyanazt a kérdést, miközben nem emlékszik arra, hogy már választ kapott rá.
Más korai jelek is társulhatnak ehhez. Nehezebbé válhatnak a szervezést és tervezést igénylő hétköznapi feladatok, valaki bizonytalanabbá válhat a pénzügyek intézésében, nehezebben találhatja meg a megfelelő szavakat, vagy szokatlanul összezavarodhat egy kevésbé ismerős környezetben. Az NHS a koncentrációs nehézségeket, az idővel és hellyel kapcsolatos zavartságot, valamint a hangulat megváltozását is a demencia lehetséges korai tünetei között említi.
Nem minden feledékenység jelent Alzheimer-kórt
Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen tünetből nem lehet Alzheimer-kórt diagnosztizálni. A memóriaproblémáknak számos más oka lehet, és az enyhe kognitív zavar sem jelenti automatikusan azt, hogy később demencia alakul ki.
Az NHS szerint például depresszió, szorongás vagy pajzsmirigyprobléma is állhat bizonyos memória- és koncentrációs panaszok hátterében. Egyes enyhe kognitív zavarral élő emberek állapota hosszú ideig változatlan marad.
Éppen ezért nem egy-egy elszigetelt feledékeny pillanat a legfontosabb, hanem a változás mintázata. Arra érdemes felfigyelni, ha a memóriazavar egyre gyakoribb, korábban nem volt jellemző az illetőre, illetve már a hétköznapi életet is befolyásolja.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha valaki rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit, egyre többször ismétli önmagát, nehezebben boldogul korábban rutinszerű feladatokkal, vagy a családtagjai érzékelhető változást tapasztalnak a gondolkodásában és viselkedésében, érdemes orvossal beszélni.
A korai kivizsgálás nemcsak azért fontos, mert segíthet tisztázni a tünetek hátterét. Bizonyos esetekben olyan állapot derülhet ki, amely kezelhető, máskor pedig a korai diagnózis lehetőséget ad arra, hogy az érintett és családja időben tervezzen, illetve megkapja a megfelelő támogatást.
A lényeg tehát nem az, hogy minden elfelejtett név miatt megijedjünk. Sokkal inkább arra érdemes figyelni, ha a feledékenység új, ismétlődő és egyre inkább beleszól a mindennapi életbe.
 |
 |
 |
 |
 |