Az Alzheimer-kór kapcsán az elmúlt években meghökkentő kutatási eredmények jelentek meg, amelyek alapján úgy tűnhetett, hogy a betegség bizonyos körülmények között átadható. A szakemberek azonban hangsúlyozzák: az Alzheimer-kór nem fertőző, hétköznapi érintkezéssel senkitől nem lehet elkapni.
Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb demenciával járó neurodegeneratív betegség. Kialakulásában számos tényező, többek között az életkor, a genetikai hajlam és bizonyos életmódbeli, illetve szív-érrendszeri kockázati tényezők is szerepet játszhatnak. Az agyban kóros fehérjék, köztük béta-amiloid és tau halmozódnak fel, a folyamat azonban évekkel, akár évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődhet.
A kérdés, hogy az Alzheimer-kór átadható-e egyik emberről a másikra, egy 2024-ben publikált tanulmány miatt került ismét reflektorfénybe. A kutatók olyan embereket vizsgáltak, akik gyermekkorukban elhunyt donorok agyalapi mirigyéből előállított növekedési hormont kaptak. Ezt a készítményt az Egyesült Királyságban 1959 és 1985 között alkalmazták, majd kivonták a használatból.
A kutatásban szereplő néhány páciens szokatlanul fiatalon mutatta az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat és tüneteket. A szakemberek feltételezése szerint az évtizedekkel korábban beadott készítmények egy részébe béta-amiloid-fehérje úgynevezett „magjai” kerülhettek, amelyek később elindíthatták a kóros fehérjefelhalmozódást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alzheimer fertőző
Ez a legfontosabb különbség. A kutatók sem állítják, hogy az Alzheimer-kór úgy terjedhet, mint egy vírus vagy baktérium okozta fertőzés. Nincs bizonyíték arra, hogy kézfogással, öleléssel, közös étkezéssel, köhögéssel, szexuális érintkezéssel, egy beteg gondozásával vagy más hétköznapi helyzetben át lehetne adni.
Az Alzheimer’s Society szerint a 2024-es eredmények egy rendkívül ritka, különleges és ma már nem létező orvosi beavatkozáshoz kapcsolódnak. A szóban forgó, emberi holttestből származó növekedési hormont több mint négy évtizede nem alkalmazzák, helyette biztonságos, szintetikusan előállított készítmények állnak rendelkezésre.
A tudományos vitának ugyanakkor komoly jelentősége van. Arra utal ugyanis, hogy a béta-amiloid bizonyos szempontból úgy viselkedhet, mint a prionbetegségeknél ismert kóros fehérjék: megfelelő körülmények között más fehérjéket is hibás szerkezet felvételére késztethet. Ettől az Alzheimer-kór még nem válik klasszikus értelemben vett prionbetegséggé vagy fertőző betegséggé.
Sokkal fontosabbak a valódi kockázati tényezők
A hétköznapi ember számára ezért nem az Alzheimer-kór „elkapásától” kell tartani. Jóval nagyobb jelentősége van az életkornak, a családi előzményeknek, valamint azoknak a befolyásolható tényezőknek, amelyek az agy és a szív-érrendszer egészségét egyaránt érintik.
A rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, a magas vérnyomás és a cukorbetegség megfelelő kezelése, a kiegyensúlyozott étrend, valamint a társas és szellemi aktivitás mind olyan tényezők, amelyek összességében hozzájárulhatnak a demencia kockázatának mérsékléséhez.
A jelenlegi tudás alapján tehát a válasz megnyugtató: az Alzheimer-kórt nem lehet elkapni egy másik embertől. A különleges, történelmi orvosi esetek fontos kutatási nyomot jelentenek, de nem adnak okot arra, hogy bárki féljen egy Alzheimer-kórral élő ember közelségétől.
 |
 |
 |
 |
 |