A nyár vége sokaknál furcsa levertséget, szorongást vagy motiválatlanságot hozhat, ám nem minden rossz hangulat egyszerű „nyár végi blues”. Ha bizonyos tünetek tartósan fennállnak, és a mindennapi életet is megnehezítik, érdemes szakemberhez fordulni.
A szezonális depresszióról a legtöbb embernek a sötét, hideg téli hónapok jutnak eszébe. Valóban ez a gyakoribb forma, ám létezik tavaszi-nyári mintázatú szezonális affektív zavar is. A szezonális affektív zavar, vagyis SAD a depresszió egyik olyan formája, amelynél a tünetek bizonyos évszakokban rendszeresen visszatérnek.
A nyár vége ráadásul azok számára is nehéz időszak lehet, akiknél nincs szó szezonális depresszióról. Véget érhet a szabadság, közeledik az iskolakezdés, megváltozik a napi rutin, rövidülnek a nappalok, és sokan úgy érzik, hogy túl gyorsan elszaladt a nyár. Az átmeneti rosszkedv azonban önmagában még nem jelent depressziót.
A szakemberek szerint sokkal fontosabb azt figyelni, hogy milyen erősek a tünetek, meddig tartanak, és mennyire befolyásolják a hétköznapi működést.
(Fotó: unsplash)
Ezeket a tüneteket nem érdemes egyszerű rosszkedvnek betudni
Figyelmeztető jel lehet, ha valaki szinte mindennap szomorúnak, üresnek vagy reménytelennek érzi magát, és ez az állapot legalább két héten át fennáll. Szintén érdemes komolyan venni, ha elveszíti az érdeklődését azok iránt a dolgok iránt, amelyek korábban örömet okoztak neki.
Depressziós állapot esetén jelentkezhet tartós fáradtság, koncentrációs nehézség, döntésképtelenség, önértékelési probléma, bűntudat és reménytelenség is. Megváltozhat az étvágy, a testsúly és az alvás.
A nyári mintázatú szezonális depressziónál valamivel jellegzetesebb lehet az álmatlanság, a csökkent étvágy, a fogyás, a fokozott nyugtalanság, a szorongás és az ingerlékenység. Nem szükséges azonban minden tünetnek egyszerre jelentkeznie.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Egy-két nehezebb nap mindenkivel előfordulhat. Más a helyzet akkor, ha a rossz hangulat napokon vagy heteken át tart, és már ahhoz sincs erőnk vagy kedvünk, amit korábban szívesen csináltunk.
Érdemes segítséget kérni akkor is, ha az alvás vagy az étvágy látványosan megváltozik, egyre nehezebbé válik a munka vagy a tanulás, visszahúzódunk a társas kapcsolatainktól, vagy alkohollal próbáljuk enyhíteni a feszültséget. A tartós reménytelenséget sem tanácsos azzal elintézni, hogy „majd elmúlik”.
Első lépésként háziorvos, pszichológus vagy pszichiáter is segíthet felmérni, hogy átmeneti lelki megterhelésről vagy kezelést igénylő állapotról lehet-e szó.
Van egy tünet, amellyel nem szabad várni
Különösen komolyan kell venni, ha valakinek visszatérően az jár a fejében, hogy nem akar tovább élni, a halálra gondol, önmagában tenne kárt, vagy konkrét öngyilkossági terve van. Ilyenkor nem célszerű arra várni, hogy a helyzet magától rendeződjön.
Közvetlen életveszély vagy önveszélyes állapot esetén Magyarországon a 112-es segélyhívót kell hívni. Az Országos Mentőszolgálat szerint mentőt kell hívni akkor is, ha valaki olyan magatartászavart mutat, amellyel saját maga vagy mások életét veszélyezteti.
Lelki krízisben a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as száma a nap 24 órájában, ingyenesen elérhető belföldi hálózatokról.
A nyár végi rosszkedvet sem kell bagatellizálni
Nem minden szeptember előtti szomorúság depresszió, és néhány nehéz nap miatt sem kell rögtön diagnózist keresni. A különbséget elsősorban a tünetek időtartama, intenzitása és a mindennapi életre gyakorolt hatása jelenti.
Ha viszont hetek óta rosszul érzed magad, a megszokott feladatok is egyre nagyobb erőfeszítést igényelnek, nem leled örömödet azokban a dolgokban, amelyek korábban feltöltöttek, vagy reménytelennek látod a helyzetedet, érdemes segítséget kérni. A depresszió kezelhető állapot, a megfelelő támogatás megtalálásához pedig az első és legfontosabb lépés annak felismerése, hogy nem egyszerűen egy rossz napról van szó.
 |
 |
 |
 |
 |