Sokan észre sem veszik, mennyi időt töltenek naponta ülve. Pedig ez az ártalmatlannak tűnő szokás komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.
Reggel beülünk az autóba, napközben órákon át dolgozunk a számítógép előtt, este pedig a kanapén pihenünk. Szinte észrevétlenül telik el úgy egy egész nap, hogy alig mozdulunk meg. Bár a legtöbben tisztában vagyunk a dohányzás és a helytelen táplálkozás veszélyeivel, egy másik hétköznapi szokásunkról jóval kevesebb szó esik: a túl sok ülésről.
Az elmúlt években egyre több kutatás világított rá arra, hogy a mozgásszegény életmód komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy az ülő életmódot időnként az új dohányzásként emlegetik. A hangzatos hasonlat azonban nem jelenti azt, hogy a két szokás pontosan ugyanolyan káros lenne.
Miért jelent veszélyt a túl sok ülés?
Az emberi szervezet alapvetően mozgásra van tervezve. Amikor hosszú órákon keresztül ülünk, izmaink aktivitása jelentősen csökken, energiafelhasználásunk visszaesik, és az anyagcsere működése is megváltozhat.
A WHO egészségügyi ajánlása szerint a rendszeres testmozgás hiánya a krónikus betegségek egyik fontos kockázati tényezője. A nem megfelelően aktív embereknél 20–30 százalékkal magasabb lehet a halálozás kockázata, mint azoknál, akik eleget mozognak.
A tartós ülő életmód összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel és bizonyos daganatos betegségek fokozott kockázatával is.
Valóban károsabb lehet, mint a dohányzás?
Az interneten időről időre felbukkan az az állítás, hogy a túl sok ülés akár háromszor károsabb lehet a dohányzásnál. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok azonban nem támasztják alá ezt az általános összehasonlítást.
A dohányzás és a mozgásszegény életmód egészségügyi hatásai nem mérhetők össze ilyen egyszerűen, hiszen eltérő módon befolyásolják a betegségek kialakulását.
Ettől függetlenül a mozgáshiány következményeit sem szabad alábecsülni.
Egy, a JAMA Network Open folyóiratban megjelent kutatás több mint 480 ezer ember adatait elemezve azt találta, hogy a munkájuk során túlnyomórészt ülő személyeknél magasabb volt az összhalálozás és a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint azoknál, akik munkájuk közben jellemzően nem ültek.
A kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a szabadidős mozgás segíthet mérsékelni ezt a kockázatot.
A rendszeres edzés sem feltétlenül ellensúlyoz mindent
Sokan úgy gondolják, hogy ha hetente néhány alkalommal elmennek edzeni, azzal teljesen ellensúlyozzák az egész napos ülést. A valóság ennél összetettebb.
A rendszeres sport rendkívül fontos, de az sem mindegy, mi történik a nap fennmaradó részében. A hosszú, megszakítás nélküli ülés akkor is kedvezőtlen lehet, ha egyébként valaki sportol.
A WHO mozgásra és ülő életmódra vonatkozó irányelve ezért nemcsak a rendszeres edzést hangsúlyozza, hanem azt is, hogy lehetőség szerint csökkentsük az ülve töltött időt.
Már az is számít, ha az ülést könnyű fizikai aktivitással váltjuk fel.
Így csökkentheted a kockázatot a mindennapokban
Nem szükséges egyik napról a másikra teljesen átalakítani az életmódodat. Az apró, rendszeresen ismételt változtatások is sokat jelenthetnek.
Érdemes félóránként vagy óránként felállni az íróasztaltól, néhány percet sétálni, telefonálás közben mozogni, vagy lift helyett lépcsőzni.
Azoknak, akik ülőmunkát végeznek, különösen hasznos lehet, ha tudatosan építenek mozgásszüneteket a napirendjükbe.
A WHO felnőtteknek hetente legalább 150–300 perc közepes intenzitású aerob mozgást javasol, valamint heti legalább két alkalommal izomerősítő tevékenységet.
A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy az ülés veszélyesebb lenne a dohányzásnál, hanem az, hogy az egészségünket a mozgással töltött és az ülve töltött idő egyaránt befolyásolja. Minél többször szakítjuk meg a hosszas ülést, annál többet tehetünk a szervezetünkért.
 |
 |
 |
 |
 |