Egy friss amerikai kutatás szerint a mezőgazdaságban használt rovarirtó szernek való tartós kitettség jelentősen növelheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.
A Parkinson-kór kialakulásában nemcsak az örökletes tényezők, hanem a környezeti hatások is szerepet játszhatnak. Egy új amerikai kutatás most a klórpirifosz nevű, korábban széles körben alkalmazott mezőgazdasági rovarirtó szer és az idegrendszeri betegség közötti kapcsolatot vizsgálta.
A kutatók több mint 800 Parkinson-kórral élő ember és hasonló számú egészséges személy adatait elemezték. Megvizsgálták, hogy a résztvevők lakóhelyének és munkahelyének 500 méteres körzetében korábban milyen gyakran alkalmazták a vegyületet.
Az eredmények szerint a tartósan kitett személyeknél több mint két és félszer akkora esélyt találtak a Parkinson-kór előfordulására, mint azoknál, akik nem éltek hasonló környezetben. Fontos azonban, hogy a megfigyelt összefüggés önmagában nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
Így károsíthatja az agy idegsejtjeit a rovarirtó
A Parkinson-kór során fokozatosan károsodnak az agy dopamint termelő idegsejtjei. Ennek következtében jelentkezhetnek a betegség jellegzetes tünetei, például a kézremegés, az izommerevség és a mozgások lelassulása.
Az állatkísérletek során a klórpirifosznak kitett egereknél mozgászavarokat és idegsejtpusztulást figyeltek meg. A kutatók azt is megállapították, hogy a vegyület megzavarhatja az autofágiát, vagyis azt a természetes folyamatot, amellyel a sejtek eltávolítják a károsodott alkotóelemeiket.
A Weborvos beszámolója szerint a sejtek tisztítómechanizmusának zavara hozzájárulhat a káros fehérjék felhalmozódásához és az idegsejtek pusztulásához.
Magyarországon is fontos a korábbi kitettség
Az Európai Unió 2020-ban megszüntette a klórpirifosz növényvédőszer-hatóanyagként történő engedélyezését, ám a korábbi környezeti terhelés következményei továbbra is kutatás tárgyát képezik.
A Parkinson-kórhoz kapcsolódó idegrendszeri elváltozások ugyanis akár évekkel, évtizedekkel az első tünetek előtt elkezdődhetnek.
A kutatás nem jelenti azt, hogy minden érintettnél kialakul a betegség, ugyanakkor újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mezőgazdasági vegyszerek hosszú távú egészségügyi hatásait komolyan kell venni.
A kutatás eredményeit a PubMed-en elérhető tudományos tanulmány ismerteti, az uniós korlátozás részleteit pedig az Európai Bizottság tájékoztatója tartalmazza.

