Fogyj és űzd el a stresszt! A pozitív érzelmeket vizsgálva érdekes eredményekre jutottak a kutatók. A nevetést jellemző testi változások a kiadós testmozgáséhoz hasonlóak: emelkedik a pulzusszám, fokozódik a vérkeringés, a törzs kiegyenesedik, hogy minél több levegőhöz jussunk, fokozódnak a rekeszizom és a hasizmok összehúzódásai, a bőr kipirul, erőteljesen izzadni kezdünk. Egy kiadós nevetés után […]
Fogyj és űzd el a stresszt!
A pozitív érzelmeket vizsgálva érdekes eredményekre jutottak a kutatók. A nevetést jellemző testi változások a kiadós testmozgáséhoz hasonlóak: emelkedik a pulzusszám, fokozódik a vérkeringés, a törzs kiegyenesedik, hogy minél több levegőhöz jussunk, fokozódnak a rekeszizom és a hasizmok összehúzódásai, a bőr kipirul, erőteljesen izzadni kezdünk. Egy kiadós nevetés után izmaink elernyednek, felszabadultnak érezzük magunkat. A kacagás pedig mindeközben kiszabadít a lehangoltságból, elűzi a rosszkedvet, megszabadít a stressztől is.
Mosolyogj vagy kacagj?
Nem keverendő össze a társas helyzetek “heherészése”, az igazi, jóízű nevetéssel. Míg a nevetgélés például megkönnyíti a társas érintkezést – hiszen egy mosolygós arc sokkal bizalomgerjesztőbb, mint egy szomorú – addig egy jóízű nevetés egész szervezetedre jótékony hatással van. Vizsgálatok kiderítették, hogy a nevető társak jelenléte serkentően hat jókedvünkre. Nem véletlen, hogy vidám társaságban még sodróbb erejű a kacagás. Kutatások szerint a gyermekek többet és spontánabb módon nevetnek, mint a felnőttek. Később – a szülők intelmeinek hatására - a csemeték megtanulják, hogy bizonyos helyzetekben kellemetlen vagy illetlen nevetni. Ami hasznos, de ezzel együtt azt is meg kellene nekik tanítani, hogy életük során felfedezzék a meglévő jót és felhőtlenül örülni tudjanak neki. Akár egy kiadós kacagással is.
Fejleszd a humorérzéked!
Nem véletlen, hogy aki gyakran tud nevetni humoros vagy akár kellemetlen dolgokon is, illetve jó humorérzéke van, nagyon büszke erre. Általában a környezet is elismeréssel nyugtázza az illetőnek e remek tulajdonságát. A kutatások szerint a jó humorú emberek magas szintű önismerettel és önbecsüléssel rendelkeznek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, vonzóbbak a többiek számára, mint a kevésbé jó humorérzékkel megáldott társaik. Az “önismerettel definiált humor” az érett személyiségek sajátja – állítják a szakemberek. Aki önmagán is tud nevetni, és észreveszi a látszólag kellemetlen dolgok hátterében rejlő iróniát, az jobb eséllyel birkózik meg az élet kihívásaival, könnyebben oldja meg a mindennapi problémákat.
Gondolkodj pozitívan!
Mert érdekes módon alakítja a gondolkodásunk a hangulatunkat. Kutatásokból kiderült az is, hogy lehangoló gondolataink egyfajta “negatív gondolati spirálként”, további borús gondolatokat, rossz élményeket idéznek fel. Ennek fordítottja is igaz: jó hangulatban, derűs gondolatok, kellemes élmények jutnak eszünkbe s fogékonyabbá válunk a számunkra pozitív ingerek befogadására. A pozitív gondalokodásmód nem valamiféle “rózsaszín szemüveg” viselését jelenti. Bárki megtanulhatja, hogy felfedezze a hétköznapok egyhangúságában rejlő jót.
Tippjeink:
- Gyűjtsd össze, hogy milyen dolgoknak tudsz örülni a mindennapok során!
- Milyen íz/illat/hang/táj okoz örömet?
- Melyek a jó tulajdonságaid? Milyen testi érzés/mozgás/öltözet jelent örömet számodra?
- Milyen szabadidős tevékenység/hobbi az, amit élvezettel szeretsz csinálni?
- Az emberi kapcsolatok – családtagok/párkapcsolat/ rokonok/barátok/munkatársak, stb.- milyen értéket jelentenek számodra?
- A tanulás/munka milyen örömet nyújt számodra?
- Az alkotás/művészetek milyen örömforrást jelentenek?
Tudtad, hogy világszerte “nevető klubok” alakulnak, a kacagás gyógyító erejének kiaknázására? A tagok szerint, a nevetés nem csak az egészségüknek tesz jót: fejleszti a pozitív gondolkodásukat, a társaikkal való kapcsolatépítést. A fogyókúra, lehangoltság, feszültség, egyhangúság, bezárkózás helyett teremtsd meg annak feltételeit, hogy a spontán, jóízű nevetés a mindennapjaid része legyen. Ehhez megfelelően összeállított, egészséges étrendre, örömkészséged fejlesztésére, kiegyensúlyozottságra, kapcsolatok építésére, a hibás gondolkodásod átalakítására, pozitív gondolkodásmódra van szükség.
Bővebben a témáról:
Séra László: A nevetés és humor pszichológiája Akadémiai Kiadó, Bp.1983.
Vidovszky Gábor: Örömtréning Bp.1993
http://nevetes.lap.hu/