Így irányítsd az álmaidat!

A pszichológusok többsége szerint álmainkban dolgozzuk fel a nap során megélt eseményeket, problémáinkat és félelmeinket. Más elméletek szerint az álmok betekintést engednek lelkivilágunk mélységeibe, és akár iránymutatást is kaphatunk belőlük. Ha kellően fogékonyak vagyunk arra, hogy tudatos szereplői legyünk az olykor érthetetlen képsoroknak, az álmokat saját személyiségünk építésére is használhatjuk.

Tudatosan a tudattalanba
Amikor ébren vagyunk, elménket teljes mértékben uraljuk: tudatunk ellenőrzi minden logikai, intellektuális és kreatív cselekedetünket. Ám amikor kezdünk elaludni, agytevékenységünk fokozatosan megváltozik. Általában mielőtt észrevennénk, hogy mi történik, már öntudatlanok is vagyunk, és álomba szenderülünk. Az álmok az alvás REM szakaszában kezdődnek. A REM (rapid eye movement) elnevezés a gyors szemmozgásra utal. Ezek a szemmozgások megfelelhetnek a szem álombéli mozgásának, de azt a ritmust is mutathatják, amelyek az alváshoz és az álmodáshoz szükséges agyhullámok kialakulását segítik elő. Alvás közben a tudatalattink dominál, tudatunk kontrollja hiányzik. Ám ezt a tudatosságot különböző technikákkal „felébreszthetjük”, és a javunkra fordíthatjuk. A tudatos álmodás lényege abban rejlik, hogy elalvás előtt az álmunk számára kijelöljük azt az irányt, amelyen a lelkünk haladni fog.

Az elme játéka
Mindannyian álmodunk, miért ne hasznosítsuk ezt a képességünket? Megfelelő módszerekkel és kitartással képessé válhatunk átírni ezeket az éjszakai jeleneteket. A tudatos álmok kiválóak a stressz kezelésére, a problémák megoldására vagy kreativitásunk fejlesztésére. Szembenézhetünk félelmeinkkel, felidézhetünk kellemes emlékeket, vagy akár újra átélhetünk régi álmokat. A rémálmok izgalmas kalanddá válhatnak, mert saját irányításunk alá kerülnek. Szerepeket játszhatunk el, és részletes cselekményeket dolgozhatunk ki, hiszen alvás közben elménk jóval nagyobb részét érjük el, mint éber állapotban.

Mint a valóságban…
Amíg nem ismerjük fel, hogy álmodunk, azt hisszük, hogy amit látunk, az maga a valóság, így az eseményeknek passzív résztvevői vagyunk. Ezért első lépésként azt kell tudatosítanunk, hogy most egy álomban szereplünk, hiszen csak ettől kezdve tudjuk formálni, alakítani az álombéli eseményeket.

1. Tedd fel a kérdést!
A tudatos álmodás elérésének első lépéseként egy egyszerű technikát kell alkalmazni. Éber állapotban tedd fel magadnak minél többször az alábbi kérdést: „most ébren vagyok vagy álmodom?” Ez talán megmosolyogtatónak tűnik, hiszen fel sem merül benned, hogy ami a hétköznapokban történik veled, az nem a valóság. Ennek a feladatnak csupán az a célja, hogy ez a kérdésfeltevés szokásoddá váljon, és komolyan foglalkozz a válasszal. Így előbb-utóbb el fogod érni, hogy ez a kérdés az álmaidban is előjöjjön. De ne gondold, hogy abban a pillanatban könnyű lesz választ adnod erre a kérdésre! Álmaink sokszor legalább annyira élethűek, mint amennyire a valós világot annak látjuk. Ha megbizonyosodtál arról, hogy álmodsz – és közben nem ébredtél fel –, a fantáziádra van bízva a folytatás.

2. Figyeld meg a részleteket!
A valósághoz képest miben más az álomképed? Vannak benne színek? Ha igen, mennyire élénkek? Hallasz hangokat, érzel illatokat? Ismerős helyeken jársz vagy ismeretleneken? Kikkel találkozol? Mit gondolsz, miért éppen velük? Milyen érzések kavarognak benned az álom során? Ezekkel a kérdésekkel szembesülve kiderítheted, hogy többségében milyen hangulatúak az álmaid, átélésük közben szorongsz-e, vagy inkább kellemes élményeket élsz át. Ahhoz, hogy másfélét álmodj, tudnod kell, mit akarsz megváltoztatni. Ha rájössz bizonyos összefüggésekre, ezek ismeretében elindíthatod a változást.

3. Légy te a rendező! 
A legtöbben azért szeretnének beavatkozni álmaik folyamatába, mert rémálmaiktól akarnak megszabadulni. Nyomasztó, félelmetes álmok ellen hatásos fegyver az alvás előtti önszuggesztió. Ha téged is rémálmok gyötörnek, lefekvés előtt ismételd el többször a következő mondatokat:
„Ura vagyok az álmaimnak!”
„Az álmaim a saját teremtményeim, nem külső erők hozzák létre.”
„Nem fogom ijesztgetni magam.”
„Felébredek, ha megint rosszat álmodom.”
Ha az önszuggesztió hatására felriadsz a rossz álomból, gondold végig, milyen lehetséges pozitív folytatása lehetne. Jeleníts meg minden apró részletet, hogy a legkedvezőbben alakuljon a történet. Ezzel elérheted, hogy némi gyakorlással felébredés nélkül is képes légy megnyugtatni magad az álmodban. Például, ha gyakran rémisztő zuhanásokat élsz át, tudatosítással sikerülhet ezeket repüléssé „szelídíteni”.

4. Modellezd a problémáidat!
A tudatos álmodás leghasznosabb felhasználási területe önmagunk jobb megismerése. Ha sikerül elérned a tudatos álmodás állapotát, akkor olyan feldolgozatlan emlékeket és személyes konfliktusokat is megoldhatsz álmaidban, amelyekkel az éber mindennapokban nem tudsz mit kezdeni. Lefekvés előtt gondolj az adott konfliktusra, és kérd meg a tudatalattidat, hogy küldjön számodra üzenetet arról, miként cselekedj. Önszuggesztiót is alkalmazhatsz: „Ma éjjel megálmodom a megoldást erre a problémámra”. (Nevezd meg a problémát!) A konfliktussal teli helyzetek könnyen megjelennek az álmokban, hiszen ilyenkor nem befolyásol minket racionális tudatunk azon része, amely állandóan meg akar felelni az elvárásoknak, ezért sokszor nem őszinte cselekedetekre sarkall, hanem tévutakra vezet. Alvás közben azonban ez a rész „alszik”, nem irányít, ennek köszönhetően a kritikus helyzetekre valóban őszinte megoldások születhetnek. Ezekben az üzenetekben pedig azért bízhatsz, mert nem egy másik ember adja neked tanácsként, hanem a saját tudatalattid üzeni az eddig szerzett tapasztalataid és bölcsességed alapján.

A témáról bővebben a Wellness magazin januári számában olvashatsz!

„Álmos” érdekességek
– Életünk majdnem egyharmadát töltjük alvással, vagyis 20-30 évet, ebből kb. 4 évet álmodunk. Aki tehát odafigyel az álmaira, annak az élete évekkel „hosszabbodhat”.
– Álmaink nagy részét képek alkotják, ezt követik a hangok (65 százalék), az egyensúlyérzékelés (8 százalék), a hőérzékelés (4 százalék), majd az ízlelés, a szaglás és a tapintás. A fájdalomérzet viszont szinte soha nem épül be az álomba.
– A vak emberek álmai is tartalmaznak képeket, de csak abban az esetben, ha látásukat hétéves koruk után vesztették el. A vakok álmaiban nagyobb jelentőséget kapnak a hangok, a tapintás és a szaglás.
– A több nyelvet beszélők az általuk ismert összes nyelvet használhatják az álmaikban – ezekben az a nyelv jelenik meg gyakrabban, amelyet közvetlenül elalvás előtt használtak.

Képek forrása: Profimédia