Allergia, asztma, migrén, ízületi bántalmak – csak néhány betegség azok közül, amelyek hátterében fogászati problémák állhatnak. Az esetek többségében a fogorvosi rendelőben derül csak ki, hogy egy rosszul gyökérkezelt fog vagy az amalgám tömés okozta nehézfém terhelés a probléma kiváltó oka.
Az amalgám fogtömés veszélyeire már évtizedekkel korábban felhívták a figyelmet a kutatók, mégis rengeteg ember szájában található belőlük, mivel a régebben elvégzett fogtöméseket sokan nem cseréltették ki. Közülük sokan nem is gondolják, hogy a testük más területén jelentkező tünetek és a korábban beépített fogtömés között összefüggés lehet. A fogászati problémák hátterében meghúzódó testi tünetek rejtelmeibe dr. Cakó Annamária fogszakorvos, a Cakó Klinika vezetője avat be bennünket.
Minden mindennel összefügg
Testünk távoli pontján is kialakulhatnak olyan betegségek, melyeknek oka a száj vagy a fogak problémáira vezethető vissza. Az elhalt, szuvas fogak, a fog- vagy ínygyulladás esetleg a nem megfelelően kezelt gyökértömött fog is lehet olyan gócpont a szervezetben, amely a testünk más részén okoz problémát. Gócbetegségre utalhatnak a petefészket vagy a prosztatát érintő panaszok, az ízületi fájdalom és hajhullás, az ekcéma és allergiás tünetek. De fogeredetű gyulladás kiválthat kötőhártya gyulladást vagy szív- és érrendszeri betegséget is. Sokszor azért nem gondolunk arra, hogy a szájban keressük a kiváltó okot, mivel az érintettek nagyobb részének nincsen fogászati problémája, legalábbis nem érez fájdalmat a szájában, vagy ha csekély mértékben is jelentkezik fájdalom, akkor sem tulajdonít nagy jelentőséget annak, és nem lát kapcsolatot a tünetek között. A kiváltó ok csak kivizsgálás után tárható fel, ezért is szükséges legalább félévente bejelentkezni egy fogászati szűrővizsgálatra, hogy fény derüljön az esetleges problémákra. Az sem ritka, hogy más területek szakorvosai kérnek gócvizsgálatot, hogy kiderüljön mi áll a tünetek hátterében.
Nem a foggal van a gond
Érdemes lehet felkeresni a fogorvost gyakori fejfájás, fáradékonyság vagy visszatérő gyomorpanaszok esetén is, hogy időben kiderüljön, hol van a probléma gyökere.
„Kevesen tudják, hogy az amalgám fogtömés 50 százaléka higany, míg a többi ezüst, cink, réz és más fémek. Csakhogy a higany erősen mérgező, de a felsorolt többi fém önmagában is mérgező lehet, viszont a felvett higany az egész testben raktározódik, nemcsak a vesében, a májban és az agyvelőben, hanem fokozottan az endokrin mirigyekben, a csontokban és az emésztőtraktus minden szakaszában jelen van.” – mondja dr. Cakó Annamária fogszakorvos.
A krónikus nehézfémterhelés tünete a fémes szájíz, afták a szájban, fogínygyulladás és szájszag, de erre a problémára utalhatnak az ízületi és gerincfájdalmak, zsibbadások, bénulások. Ugyancsak érdemes gyanakodni fejfájás, migrén, idegesség esetén, allergiás jelenségeknél az arcon és hajhullás esetén. A nehézfémterhelés kiválthat allergiákat, látszólagos élelmiszer érzékenységeket és változásokat a nyálkahártyákon is. Okozhatja a gyomor nyálkahártyájának gyulladását, bél- és vesebetegséget, hasfájást vagy szorulást, gombás fertőzést a vastagbélben. Természetesen előfordul olyan eset is, amikor a fogtömésből származó higany mérgezésének a tünetei a szájüregben is jelentkeznek. Erre a problémára utalhat a fogínygyulladás és elszíneződés, a herpeszek, afták és nyálkahártya fekélyek, a nyelv nyálkahártyájának gyulladása, a fokozott nyáltermelés vagy az ízérzékelési zavarok.
Hogyan mérgezzük magunkat?
Higany többféle módon kerülhet a szervezetünkbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a belélegzett levegővel, ivóvízzel és egyéb italokkal (napi 0,2 mikrogramm), halakkal, tengeri állatokkal (2,3 mikro gramm metil-higany), egyéb élelmiszerekkel (permetezőanyagokkal, napi 0,3 mikrogramm szervetlen higany), fogtömés higanygőz által (napi 3,8-21 mikrogramm). Ebből is látszik, hogy legnagyobb mennyiségben és állandó jelleggel a fogtömés miatt szennyezhetjük higannyal a szervezetünket. Ennek tartós bevitele a szervezetbe (akár egyezred milligrammnál is kisebb mennyiségekben) rejtett mérgezést okoz, amelynek első tünetei csak pszichés és idegi jellegűek (kábultság, fejfájás, fáradtság, a munkakedv hiánya, lehangoltság, emlékezetzavarok). Csak ezután következnek a fizikai tünetek, mint a fogínyvérzés, gyulladások a szájüregben, hasmenés, idült hurutok. A tünetek jellegzetesen váltakozóak és egyénileg igen különbözőek lehetnek.
„A lakosság széles körét legelsősorban a roppant mód elterjedt amalgám fogtömések révén fenyegeti a mérgezés. Ezek a fogtömések ugyanis jelentős mértékben tartalmaznak higanyt, amit aztán az idők során apránként ki is adnak magukból. A higany lerakódik a szerveinkben, elsősorban a májban, a lépben és az agyban, de a bőrben, a nyálkahártyákon is, és hosszú évtizedek során át fejtheti ki káros hatását.” – figyelmeztet a fogszakorvos.
Hogyan cserélik az amalgámtömést?
Van, amikor mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy megszabaduljunk a kellemetlen tüneteket kiváltó problémától.
„Az amalgámtömés eltávolítása és cseréje viszonylag egyszerű. A fogorvosok gyakran szakaszos cserét javasolnak, mivel a krónikus amalgámterhelés egy krónikus mérgezéses állapot, és a „méreganyag” drasztikus eltávolítása ugyanolyan „megvonási tüneteket” okozhat, mint az alkohol, a nikotin vagy a kábítószer megvonása a leszoktatási folyamatoknál. Ezért általában 2-3 hetente 1-2 amalgám fogtömés cseréjét javasolják. A szervezet nehézfém-mentesítése viszonylag hosszú folyamat, gyakran 3-7 hónapot is igénybe vesz.” – magyarázza dr. Cakó Annamária fogszakorvos.
Forrás: Cakó Klinika, purecom
Fotó: Pixabay, Pinterest
 |
 |
 |
 |
 |