A szakértők régóta tisztában vannak azzal, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a cukorbetegség kockázatát, de vajon melyik lehet ebből a szempontból a leghatékonyabb mozgásforma? Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ orvosa az új kutatási eredményekről beszélt.
Izomerő fejlesztéssel a cukorbetegség ellen
Közepesen intenzív izomerő fejlesztő edzéssel jelentősen csökkenthető az egyre több embert érintő 2-es típusú cukorbetegség kockázata – áll amerikai és ausztrál kutatók tanulmányában, amely a Mayo Clinic Proceedings című szaklapban jelent meg. A szakértők szerint ennek a mozgásformának a hatása tulajdonképpen önmagában is meghozza ezt az eredményt, csupán az a kérdés, mennyi ráfordított idő és milyen intenzitás a leghatékonyabb. Az emberek természetesen azt szeretnék tudni, milyen gyakran kellene súlyt emelniük, fekve nyomniuk vagy fekvőtámaszozniuk a kívánt hatáshoz, de ennek meghatározása korántsem ilyen egyszerű.
Mindentől független a pozitív hatás
A kutatók 4681 felnőttet vizsgáltak meg, akik közt nem volt cukorbeteg. Valamennyien beleegyeztek, hogy mellről nyomással és gépen történő lábnyomással felmérjék az izomerejüket. A felmérésnél a szakemberek tekintetbe vették az életkort, a nemet, a testsúlyt, és mind a kiindulópontnál, mind a nyomon követési szakaszban folyamatosan monitorozták a résztvevőket. Megállapításaikban arra jutottak, hogy azoknál, akiknél közepesen erős izomerőt mértek, 32 százalékkal csökkent a cukorbetegség kockázata – függetlenül olyan rizikófaktoroktól, mint a túlsúly, a magas vérnyomás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. A szakértők hangsúlyozták, hogy az izomerő fejlesztő edzések akkor is kifejtik pozitív hatásukat, ha nem változik meg látványosan a testösszetétel, ha nem történik fogyás. Ugyanakkor arra a kérdésre ezzel a kutatással még nem sikerült választ adni, pontosan heti hány és milyen intenzitású edzés a leghatékonyabb ebből a szempontból, bár úgy látták, még a rövid ideig végzett, egyszerű edzés (például guggolás, planking, kitörés, saját súllyal vagy szabad súllyal végzett gyakorlatok) is jó hatású.
Az életmód orvoslás a gyakorlatban bizonyít
– Az életmód orvoslás gyakorlatában mindig a rugalmasságra, a folyamatos fejlődésre és természetesen a személyre szabott megoldásokra építünk. Eddig úgy élt a köztudatban, hogy csakis a kardioedzésnek van kiemelkedő szerepe a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében. Az ilyen típusú mozgástól azonban sokan tartanak, főként azok, akik túlsúllyal, magas vérnyomással vagy mozgásszervi betegséggel küzdenek. Éppen ezért jó tudni, hogy lehetséges más alternatíva is.
Mint a fenti tanulmányból is kiderült, a rendszeresen végzett rezisztenciaedzés (izomfejlesztő edzés súlyokkal vagy ellenállással) szintén rizikócsökkentő hatású – hangsúlyozza dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ orvosa. – A megfelelően kialakított életmód, amelynek a fizikai aktivitáson túl része természetesen a táplálkozási rendszer és szükség esetén a stresszkezelés is, a már kialakult cukorbetegség súlyosságát is enyhítheti. Szerencsére egyre több cukorbeteg és inzulin rezisztenciával diagnosztizált páciens ismeri fel a rendszeres edzés fontosságát a betegség kezelésében. Számukra különösen fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. A fizikai aktivitás hatására ugyanis kevesebb inzulin felhasználásával kerül a glükóz a sejtekbe, továbbá a szakszerűen felépített edzés, vagy akár a kifejezetten „inzulinérzékenységet növelő” csoportos órák hosszútávon növelik a szervezet inzulin iránti érzékenységét, javítják az anyagcsere egyensúlyt és csökkentik a testzsír-százalékot.
Forrás: Életmód Orvosi Központ
 |
 |
 |
 |
 |