Mélyvénás trombózis után nagyon fontos a mögöttes okok felkutatása, hiszen a további terápia összeállításában nagy szerepet játszik.
Sajnos az okokra nem minden esetben sikerül rájönni, különösen, ha nem az öröklött hajlam a probléma okozója. Ugyanis ekkor más betegséghez társulva alakul ki a trombózis, így ez hosszas kivizsgálást igényel. Bizonyos vizsgálatok elvégzése mindenképp szükséges ahhoz, hogy az orvos pontosabb képet kapjon a beteg véralvadási rendszeréről. Hogy melyek ezek közül a legfontosabbak, és ezek mit is takarnak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosát kérdeztük.
Vérkép- thrombocyta (vérlemezke) szám
A vérlemezkék enzimjei aktiválódnak, amikor kitapadnak a sérült érfalhoz és ezzel beindítják a véralvadási kaszkádot- azaz a vérrög kialakulását. Számuk lecsökkenése vérzékenységet okoz, ám a túl magas érték trombózis veszélyt jelent.
Prothrombin idő
A véralvadási rendellenességek kimutatására és bizonyos véralvadásgátló terápia ellenőrzésére szolgál. A prothrombin a véralvadás kulcsszereplője, és az idő arról ad felvilágosítást, hogy mennyi idő telik el addig, hogy a prothrombin aktív legyen és a következő lépésben trombinná alakuljon, majd a vér megalvadjon.
INR – prothrombin aktivitás
A régi típusú véralvadásgátlók esetén rendszeres INR vizsgálat szükséges. Az INR a prothrombin aktivitás %-ban megadott értékének nemzetközi standardizálását jenti. Antikoaguláns terápia során ezt az értéket 2,5-4,5 közé állítjuk. A betegségtől függ, hogy az alsó vagy felső értéket kell-e inkább megközelíteni A 2 alatti érték nagy valószínűséggel már nem előzi meg a vérrög képződését. A 4,5 feletti érték vérzékenységet okozhat.
Aktivált Parciális Thromboplasztin Idő (APTI)
A véralvadásról az APTI megmérése nélkül nem kapunk teljes képet, és több véralvadási faktor hibás működése, esetleg hiánya rejtve marad, ha csak az INR-t határoznánk meg. A vérzékeny betegek többségében az APTI megnyúlás a figyelmeztető laboratóriumi jel, hogy keressük meg a hibás alvadási faktort. Ritkábban, de előfordul, hogy fokozott alvadékonyságot takar az APTI magasabb értéke.
D-dimer
A D-dimer az alvadási folyamat során keletkező anyag, a fibrin lebomlási terméke. Elsősorban a mélyvénás trombózis/tüdőembólia igazolására használják, de az állapot utánkövetése során is fontos szolgálatot tesz ennek mérése. Magasabb szintje vérrög jelenlétére utal.
Trombofília vizsgálat
A genetikailag fokozott trombózishajlamra vonatkozó vizsgálatok. Több típusa is van, és azokon belül is megkülönböztetünk hetero-és homozigóta formákat, attól függően, csak az egyik vagy mindkét szülőtől öröklődött a defektus. Tromboflília vizsgálatra nem csak trombózis után van szükség, hanem akkor is, ha valakinek a családjában már előfordult a probléma, illetve, ha hormonterápia előtt áll, esetleg, ha habituális vetéléssel, meddőséggel küzd.
A véralvadás fontos része az aktivált véralvadási faktorok időben történő leállítása (inaktiválása) Ezen fehérjék vizsgálata is a trombofíllia kivizsgálás része ( Antitrombin III, Protein C és Protein S, mert ezen fehérjék rendellenességei is többnyire öröklődnek. A génjeiket rutinszerűen nem, csak speciális esetekben vizsgáljuk- mondja a hematológus.
Homociszteinszint
A homocisztein ként tartalmazó aminosav, ami jelentős érkárosító hatással bír. Lebontásához elsősorban folsavra B6 és B12 vitaminra van szükség. Ha valamilyen oknál fogva megemelkedik a vérben a mennyisége, úgy az fokozza a vérrögök kialakulásának kockázatát (mind vénás, mind artériás oldalon) – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa.
Eltérés esetén mi a teendő?
Amennyiben eltérést(eket) igazolt a laboratórium, úgy a kezelőorvos eldönti, milyen terápiára van szükség. Előfordulhat, hogy csupán az életmódjára kell odafigyelnie a páciensnek, de az is lehet, hogy profilaktikus, vagyis megelőző célzattal gyógyszeres terápia indokolt. Az injekciós vagy a tablettás kezelést a klinikai képtől függően szükséges lehet alkalmazni a paciensnek élete végéig, átmenetileg ½-1 évig folyamatosan, vagy csak bizonyos trombózis-készséget fokozó élethelyzetekben.( pl.: terhesség, műtét, gipszrögzítés) Amennyiben már valamilyen véralvadásgátló kezelésben részesül a beteg és trombofília kivizsgálás súlyos eltérést igazolt, akkor gyógyszerváltásra, illetve a gyógyszer dózisának módosítására is szükség lehet.
 |
 |
 |
 |
 |