Egy nagyszabású japán kutatás szerint a bélflóra összetétele szoros kapcsolatban állhat mindennapi szokásainkkal. A rostban gazdag étrend és a rendszeres mozgás kedvezőbb bélflóra-mintázatokkal társult, de más életmódbeli tényezők is fontos szerepet játszhatnak.
A bélmikrobiomról gyakran úgy beszélünk, mintha egyetlen ideális állapot elérésére kellene törekedni. Egy Nature Medicine-ben megjelent japán kutatás azonban ennél árnyaltabb képet rajzol: 6803 felnőtt adatain két, egymással ellentétes, életmóddal összefüggő mikrobiom-mintázatot azonosítottak.
A Japanese 4D kohorsz résztvevőinek székletmintáit korszerű genetikai módszerekkel elemezték, majd az eredményeket 28 befolyásolható tényezővel vetették össze. Ezek között szerepelt az étrend, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fizikai aktivitás és az ülve töltött idő is.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző életmódbeli szokások miként kapcsolódnak a bélben élő mikroorganizmusok összetételéhez, és ezek a mintázatok milyen kapcsolatot mutatnak az általános egészségi állapottal.
A növényi étrend és a mozgás kedvezőbb bélflórával társult
A kutatás szerint az egészséggel összefüggő mikrobiom-mintázat gyakrabban fordult elő azoknál, akik több növényi élelmiszert, szóját és tejterméket fogyasztottak, valamint rendszeresen mozogtak.
Ebben a baktériumközösségben nagyobb szerepet kaptak olyan mikroorganizmusok, amelyek részt vehetnek a rövid szénláncú zsírsavak, köztük a vajsav előállításában.
A vajsav a vastagbél sejtjeinek fontos energiaforrása, és szerepet játszik a bélrendszer normális működésében. A vizsgálatban az egészséggel összefüggő baktériummintázat magasabb rövid szénláncú zsírsavszintekkel és alacsonyabb gyulladásos jelzőanyag-szintekkel társult.
Ezzel szemben a kedvezőtlenebb mikrobiom-mintázat gyakrabban jelent meg azoknál, akik több finomított szénhidrátot fogyasztottak, dohányoztak, alkoholt ittak, vagy hosszabb időt töltöttek ülve.
A kutatók ebben a csoportban több olyan baktériumot azonosítottak, amelyek a szájüregből származhatnak, vagy potenciálisan kórokozó tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Több krónikus betegséggel is kapcsolatot találtak
A nemzetközi tudományos folyóiratban közölt eredmények arra is rámutattak, hogy bizonyos bélflóra-mintázatok több krónikus betegséggel együtt fordulnak elő.
A kutatók többek között az irritábilis bél szindrómát, a magas vérnyomást, a vérzsíranyagcsere-zavarokat, a magas húgysavszintet és a depressziót is vizsgálták.
A kedvezőtlenebb mikrobiom-mintázat több ilyen állapottal is összefüggést mutatott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bélflóra önmagában okozná ezeket a betegségeket.
A kapcsolat fordított irányban is működhet: egy már meglévő betegség, a gyógyszerszedés vagy a megváltozott étrend szintén befolyásolhatja a bélben élő mikroorganizmusok összetételét.
A kutatás ezért fontos új ismereteket nyújt a bélmikrobiom és az egészségi állapot kapcsolatáról, de az eredmények alapján egyelőre nem lehet egyéni betegségeket diagnosztizálni vagy előre jelezni.
Nem a csodaszerekben rejlik a megoldás
Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a fermentált élelmiszerekben található indítókultúrák önmagukban nem magyarázták érdemben az étrend és az egészségi állapot közötti kapcsolatot.
A kutatók eredményei inkább arra utalnak, hogy a bélrendszerben már jelen lévő, például vajsavtermeléssel összefüggő baktériumoknak lehet fontos szerepük.
Ez azért lényeges, mert a probiotikumokat gyakran úgy reklámozzák, mintha mindenki számára egyformán előnyösek lennének. Valójában a hatás függhet a baktérium pontos törzsétől, az alkalmazott mennyiségtől és az egyéni egészségi állapottól is.
Mit tehetünk a bélflóránk egészségéért?
A kutatás eredményeiből nem következik, hogy létezne egyetlen tökéletes étrend vagy mindenki számára megfelelő bélflóra-összetétel. Néhány általános életmódbeli szokás azonban a bélrendszer és az egész szervezet egészségét is támogathatja.
Érdemes több rostot fogyasztani. A teljes értékű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak rendszeres fogyasztása előnyös lehet. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint felnőttek esetében napi 25 gramm élelmi rost megfelelő mennyiség a normál bélműködés támogatásához.
A rendszeres testmozgás is fontos. A WHO ajánlása szerint felnőtteknek hetente legalább 150–300 perc közepes intenzitású mozgás javasolt, amelyet érdemes izomerősítő tevékenységekkel is kiegészíteni.
A hosszan tartó ülést is célszerű megszakítani. Akár néhány perc séta, lépcsőzés vagy egy rövid átmozgatás is segíthet csökkenteni a mozdulatlanul töltött időt.
A japán vizsgálat ugyan nem bizonyította, hogy ezek a szokások közvetlenül átalakítják a bélflórát, és ezáltal megelőzik a betegségeket, az eredmények mégis fontos üzenetet hordoznak.
A bélflóránk összetétele összefügghet azzal, hogyan élünk, mit eszünk és mennyit mozgunk. Ahelyett tehát, hogy egyetlen csodaszertől várnánk a megoldást, érdemes a mindennapi szokásainkra figyelni.
 |
 |
 |
 |
 |