szívinfarktus

Sokan azt gondolják, egy szívrohamot nem lehet nem észrevenni. Holott éppen ezért nevezik csendes szívrohamnak azt a jelenséget, amely bárkivel előfordulhat, de a cukorbetegeknél nagyobb a rizikó.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.

A mozgás drasztikusan csökkenti a szívinfarktus kockázatát, bár nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk.

Aki már átélt egy szívinfarktust, kezdetben minden bizonnyal sok félelemmel, kérdéssel és bizonytalansággal néz szembe a további életét illetően.

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás. 

Mi a különbség a szívinfarktus és a stroke tünetei közt?

A mellkasi fájdalom érzése gyakran ijesztő, sokan rögtön a szívinfarktusra asszociálnak. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eseteknek csupán kisebb része az, amikor szív eredetű a fájdalom, de a kivizsgálást mindenképpen érdemes elvégeztetni.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a stresszre, mint önálló rizikófaktorra is felhívja a figyelmet.

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit 2 fő csoportra lehet osztani: a megváltoztathatatlan és a megváltoztatható tényezők.

Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham?

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Megfelelően étkezel, rendszeresen mozogsz, megfelelő időt töltesz minőségi alvással? Mégis megvan rá az esélyed, hogy néhány rossz szokással növeled a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Hogy melyek ezek?

A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizá

A legtöbben úgy gondolják, hogy a szívkoszorúér-betegség (CAD) és a szívinfarktus

Ilyen például az szívinfarktus korai diagnózisa vagy a véralvadásgátló gyógyszerek

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása hozzájárul az elhízáshoz, a vérnyomás emelkedéséhez, az inzulin-rezisztenciához. Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus a legújabb kutatásról beszélt, amely az infarktust is a lehetséges kockázatok közé sorolja.   Az üdítő is számít Akik eddig úgy gondolták, hogy a cukros üdítők kortyolgatása nem […]

Ha bárki azzal szembesülne, hogy nagy az esélye annak, hogy a következő öt évben szív- és érrendszeri megbetegedés lépjen fel nála, akkor valószínűleg megpróbálna változtatni az életmódján. A kardiológiai kockázatbecslés egyéni és társadalmi jelentőségéről dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa beszélt. Mit lehet megbecsülni? A kardiológiában a kockázatbecslés a szív- és érrendszeri megbetegedések várható […]

Ma már valamennyi iparilag fejlett országban szív- és érrendszeri betegségben hal meg a legtöbb nő, ám erről kevesen tudnak és még kevesebben tesznek ellene. Amerikai kutatók szerint azonban a “pirosruhás kampány” sokat segített a szívinfarktus gyakoriságának csökkentésében. Az amerikai szívgyógyászok 2002-ben indították el azt az országos programot, mely azt igyekezett tudatosítani, hogy a szívroham nemcsak […]

Az Európai Unió három országában – Egyesült Királyság, Írország és Hollandia – kezdődő tanulmány elindításáról Londonban számoltak be. Ma már az egész világon a legtöbb ember valamilyen szív- és érrendszeri betegség következtében hal meg, és ez gyakran lényegesen előbb történik, mint ahogy az elkerülhetetlen volna. Érthető, hogy a szívgyógyászok és a gyógyszeripar hosszú ideje dolgozik […]

A hatás azonban ebben az esetben is sokszor csak addig tartott, amíg maga a leszoktató kezelés, ezért a szakemberek szerint elképzelhető, hogy tartós kezelést igényel, ha a dohányzástól mentes kíván maradni az egykori függő. Caryn Lerman, a Pennsylvania Egyetem munkatársa az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmányában jelezte, hogy eredményeik alapján érdemes lenne […]