Az evésrohamok mögött gyakran a stressz, a szorongás és a mindennapos teljesítménykényszer áll.
Helmut Kuntz német táplálkozás-szakértő hangsúlyozza, hogy társadalmunkat egyfajta függőség és szenvedélybetegség jellemzi, amelynek egyik megnyilvánulási formája lehet a vigaszszerzés érdekében történő mértéktelen étkezés.
A mindennapi stressz, a munkával és magánélettel kapcsolatos nehézségek sokaknál az evéshez köthető megnyugvás kereséséhez vezetnek, mely folyamat idővel egy rituálévá, önjutalmazó mechanizmussá válhat. Ez pedig azt eredményezi, hogy a kisebb nehézségek elől is egyre gyakrabban az ételhez fordulunk, amely nem megoldás, hanem további problémák forrása lehet.
Tipikus helyzetek, amikor az evésrohamok jelentkeznek
1. Az elhatározás hiánya
Gyakran előfordul, hogy valaki szigorú diétába kezd, ám egy váratlan társasági esemény vagy családi összejövetel könnyedén keresztülhúzhatja a terveket. A túlzott önfegyelem és szigorú szabályok megtörése gyakran bűntudathoz és újabb evési rohamokhoz vezet, amivel egy ördögi kör alakul ki.
Tanács: Fontos, hogy reális és fenntartható elvárásokat állítsunk fel, és engedjünk meg magunknak mértékkel élvezetes pillanatokat. Ha egyszer elcsábulunk, próbáljunk meg a következő napokban kiegyensúlyozottabb étrendet követni.
2. Egyedüllét és magány
A magányos percek, különösen amikor hiányzik a társas támogatás, hajlamosíthatnak arra, hogy az evés felé forduljunk érzelmi űrünk betömésére. Ilyenkor az édességek, nasik könnyen válnak pótlékká, melyekhez később automatikusan fordulunk, ha hasonló érzelmi helyzetbe kerülünk.
Tanács: Tudatosítsuk ezeket az érzelmi állapotokat, és alakítsunk ki egészségesebb, aktív alternatívákat, például testmozgást vagy kreatív tevékenységeket, amelyek segítenek feldolgozni a magányt.
3. Késő esti evési kényszer
A napközben erősen kalóriakorlátozott étrend, illetve a kevés szénhidrát fogyasztás esti farkaséhséghez vezethet. A szervezet ilyenkor a hangulati stabilitásért felelős szerotonin pótlására vágyik, melyet főként a szénhidrátok bevitelével biztosít.
Tipikus helyzet, amikor valaki a nap végén hirtelen falási rohamot kap, szembesülve a kora esti vágyakkal és az éhséggel.
Tanács: A nap folyamán törekedjünk kiegyensúlyozott szénhidrátfogyasztásra, egészséges és tápláló ételek formájában, valamint élhetünk egyszerű trükkökkel, mint például vacsora után azonnali fogmosás, amely segít elnyomni az esti nassolási vágyat.
Hogyan tudjuk megállítani az evésrohamok ördögi körét?
Először is, fontos, hogy felismerjük és megértsük azokat a pszichológiai indítékokat, amelyek miatt eszünk úgy, mint amikor nem vagyunk éhesek valójában. Célszerű olyan életmódbeli változtatásokat bevezetni, amelyek elősegítik az egészséges kapcsolat kialakítását az étkezéssel és a testünkkel.
Például a rendszeres testmozgás, mint a biciklizés, nem csak a kalóriák elégetésében segít, hanem mentálisan is erősíti a kontrollérzetünket, ezzel csökkenti a falási rohamokat. Ugyanakkor az önmagunkkal való kedves, elfogadó bánásmód és a túlzott önbüntetés elkerülése is alapvető fontosságú.
Összegzés
Az evésrohamok gyakran tükrözik a lelki egyensúly hiányát, a stressz és érzelmi hullámvölgyek feldolgozásának nehézségét. Nem kell ebbe beletörődnünk! Az önismeret, a tudatosság, valamint az apró, de következetes életmódbeli változtatások segítségével tudunk lépésről lépésre leépíteni ezekből a nehézségekből.
 |
 |
 |
 |
 |