Egy friss kutatás szerint a száj mikrobiomja – vagyis a szánkban élő baktériumok és gombák összetétele – fontos szerepet játszhat a hasnyálmirigyrák kialakulásában. A felfedezés új lehetőséget kínál a korai felismerésre és a megelőzésre is.
Az egyik leghalálosabb daganattípus hátterében új rizikófaktort azonosítottak: a szájban található bizonyos baktériumfajokat. A kutatók éveken át követtek több ezer embert, akik szájöblítési mintákat adtak, és elemezték, hogy a mikrobiális összetétel milyen kapcsolatban áll a későbbi daganatos megbetegedésekkel. Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak: három baktérium – a Porphyromonas gingivalis, az Eubacterium nodatum és a Parvimonas micra – jelenléte jelentősen összefüggött a hasnyálmirigyrák kialakulásának nagyobb esélyével.
A kutatás szerint a szájban élő mikrobák közössége befolyásolhatja a szervezet gyulladásos folyamatait, az immunválaszt és akár a sejtek működését is. A krónikus gyulladás és a mikroorganizmusok anyagcseréje ugyanis elősegítheti a daganatos sejtek megjelenését. A kutatók egy úgynevezett „mikrobiális rizikó-pontszámot” (Microbial Risk Score, MRS) is kidolgoztak, amely több tucat mikrobafaj arányából számolható ki – minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasnyálmirigyrák kockázata.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat nem ok-okozati kapcsolatot, hanem összefüggést mutatott ki. Vagyis egyelőre nem bizonyított, hogy a baktériumok közvetlenül okozzák a betegséget – lehet, hogy csak a szervezet más, mélyebb folyamatait jelzik. A kutatók szerint a következő lépés annak feltárása, hogyan befolyásolják ezek a mikrobák a szervezet biokémiai folyamatait.
A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb és legnehezebben felismerhető daganat: a diagnóziskor sokszor már előrehaladott állapotban van, és az ötéves túlélési arány rendkívül alacsony. Ezért is különösen értékes minden olyan felfedezés, amely segíthet a korai felismerésben. A kutatók szerint a jövőben a száj mikrobiomjának vizsgálata egyszerű, nem invazív módszerként segíthet azonosítani a magas kockázatú személyeket.
A tanulmány üzenete világos: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés. A rendszeres fogmosás, a fogselyem használata és a fogorvosi ellenőrzés nemcsak a fogainkat védheti, hanem akár az életünket is meghosszabbíthatja.

