Ha naponta fogyasztasz vajat, érdemes odafigyelni az adagokra – a finom ízélmény mögött ugyanis komoly tápanyagtartalom és egészségügyi kockázat is rejlik.
A vaj nem csupán finom kenhető zsír, hanem tápanyagdús, vitaminokban és ásványi anyagokban is bővelkedő élelmiszer. Jelentős mennyiségben tartalmaz például A-, D-, E- és K-vitaminokat, melyek hozzájárulnak az immunrendszer, a látás és a csontozat egészségéhez. Emellett megtalálhatók benne karotinfélék (antioxidáns hatással), valamint nátrium, kálium, kalcium, magnézium és foszfor is.
Egyaránt élvezetet és választást kínál: a vaj ízvilága gazdagabb, természetesebbnek tartják sokan, mint például a már ipari úton előállított margarin-t, amely eredetileg sertészsír helyettesítésére jött létre.
Ugyanakkor nem mindegy, mennyit fogyasztunk belőle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács szerint a vaj fogyasztása újból divatba jött, és mértékkel akár az egészséges étrend része is lehet. Az ajánlások szerint egy átlagos felnőtt esetében a napi energiabevitel legfeljebb 30 %-a származzon zsírból — ez kb. napi 67 gramm zsírt jelent.
Például egy evőkanál teavajban körülbelül 11 gramm zsír és 30 mg koleszterin található.
Ez önmagában nem feltétlenül gond egészséges szervezet esetén – a vajban ugyanis foszfolipidek is vannak, amelyek segíthetik a koleszterin feldolgozását.
Viszont a kulcs a mérték. A vajban jelentős a telített zsírsav-tartalom, és ha túlzásba visszük a fogyasztását, annak következménye lehet az emelkedett LDL-koleszterin szint – ez hosszabb távon fokozhatja az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a súlygyarapodás kockázatát.
Érdemes tehát tudatosan élni vele: élvezhetjük az ízét és tápanyagtartalmát, azonban ne váljon mindennapos, nagy adagos rutinná. Ha csak ritkán, vagy kisebb mennyiségben használjuk, akkor kombinálható más, egészségesebb zsiradékokkal, illetve figyelhetünk arra, hogy a napi zsírbevitel ne lépje túl az ajánlott határt.
 |
 |
 |
 |
 |