A böjt hagyományosan a megtisztulás időszaka, ám egy népszerű modern böjti módszer valójában többet árthat, mint használ. Sokan rosszul alkalmazzák – és ezzel megterhelik a szervezetüket.
A böjt évszázadok óta része a kulturális és vallási hagyományoknak. Ma azonban egyre többen alkalmazzák „méregtelenítésre” vagy fogyás céljából, sokszor anélkül, hogy tisztában lennének a módszer élettani következményeivel. A leggyakoribb félreértés a szélsőséges kalóriamegvonás, amelyet sokan egészséges tisztítókúrának gondolnak.
A hirtelen, drasztikusan csökkentett kalóriabevitel azonban nem tisztítja meg a szervezetet – sőt, komoly stresszt jelent számára. A test védekezésként lassítja az anyagcserét, csökken a testhőmérséklet, romlik a koncentráció, és ingadozni kezd a vércukorszint. Mindez fáradtsághoz, ingerlékenységhez és fejfájáshoz vezethet. A hosszabb ideig tartó éhezés pedig izombontást indít be, ami tovább rontja a szervezet általános állapotát.
Sokan elkövetik azt a hibát is, hogy böjt alatt kizárólag gyümölcsleveket vagy turmixokat fogyasztanak. Ezek ugyan vitaminban gazdagok, de rohamos vércukor-emelkedést okozhatnak, miközben a fehérje és az egészséges zsiradék teljesen hiányzik az étrendből. A böjt így nem megtisztít, hanem kibillenti az anyagcsere egyensúlyát.
A valódi böjt célja a tudatosság és a test kímélése lenne – nem a szélsőség. Egy jól megtervezett, orvosilag biztonságos böjt mindig tartalmaz folyadékot, elektrolitpótlást és fokozatos visszatérést a normál étrendhez. Aki pedig bármilyen alapbetegséggel él, annak kifejezetten kerülni kell a drasztikus módszereket.
 |
 |
 |
 |
 |