Nem azért, mert „rosszak”, hanem mert könnyű belőlük túl sokat enni, és gyakran pont a leglaktatóbbnak hitt köretekből csúszik be a legtöbb pluszkalória.
A szakértők szerint nem a zöldség a hibás, hanem a keményítőtartalom, az adagméret és az, ahogyan elkészítjük — ez a 4 fajta ezért különösen becsapós.
Nem a zöldség hizlal, hanem az, hogyan esszük
Fontos rögtön az elején tisztázni: önmagában egyetlen zöldség sem „ellenség”. A táplálkozási ajánlások szerint a zöldségek alapvetően egészségesek, a keményítőtartalmú változatok is lehetnek egy kiegyensúlyozott étrend részei. A gond inkább ott kezdődik, hogy a keményítősebb zöldségeket sokan nem zöldségként, hanem kvázi korlátlan köretként kezelik, ráadásul bő olajjal, vajjal, sajttal vagy szaftos feltétekkel tálalják. Az NHS is kiemeli, hogy a burgonya és más keményítős ételek önmagukban nem „hizlalók”, de a hozzáadott zsiradékok és a nagy adagok erősen megemelhetik a kalóriabevitelt.
A Harvard táplálkozástudományi anyagai szerint hosszú távú megfigyelésekben a keményítősebb zöldségek — különösen a burgonya, a kukorica és a borsó — inkább együtt jártak testsúlygyarapodással, míg több alacsonyabb glikémiás terhelésű zöldség inkább kedvezőbb súlyalakulással társult. Ez nem azt jelenti, hogy tiltólistásak, hanem azt, hogy ezeknél sokkal könnyebb túlcsúszni az ideális mennyiségen.
(Fotó: unsplash)
1. Burgonya
A burgonya talán a legnagyobb csapda. Főzve vagy sütve önmagában még lehet teljesen rendben, de a legtöbben nem így eszik. Hasábburgonya, tepsis krumpli sok olajjal, krémes püré vajjal és tejszínnel, rakott ételek, chips — és máris egészen más a helyzet. Az NHS szerint a burgonya értékes keményítős étel, de a hozzáadott só és zsír jelentősen növeli az energiatartalmát.
2. Kukorica
A kukorica sokak fejében „könnyű zöldségként” él, ezért hajlamosak vagyunk alábecsülni. Csakhogy a kukorica keményítőben gazdag, ezért laktatóbb és energiadúsabb, mint például egy uborka vagy cukkini. A Harvard összefoglalója a keményítősebb zöldségek közé sorolja, amelyek nagyobb mennyiségben kevésbé kedvezőek a testsúly szempontjából.
3. Zöldborsó
A zöldborsóval ugyanez a helyzet: egészséges, rostot is tartalmaz, mégis sokkal „töményebb”, mint a klasszikus salátazöldségek. A Cleveland Clinic a borsót a keményítős zöldségek közé sorolja, vagyis érdemes inkább köretként számolni vele, nem korlátlan zöldségként. Ha mellé még rizs, kenyér vagy tészta is kerül, könnyen összejön a túl sok szénhidrát egyetlen étkezésen belül.
4. Sütőtök és más téli tökfélék
A sütőtök sokkal jobb hírű, és valóban értékes alapanyag, de ebből is könnyű túl nagy adagot enni, főleg krémlevesként, püréként vagy édesre sütve. A Cleveland Clinic a téli tökféléket is a keményítős zöldségek közé sorolja. Vagyis attól, hogy trendi és egészséges, még nem mindegy, mekkora adagot kanalazol belőle, és mivel eszed együtt.
Akkor ezeket kerülni kell?
Nem. Ez lenne a legrosszabb következtetés. A keményítős zöldségeknek is helyük van az étrendben, csak nem ugyanúgy érdemes kezelni őket, mint a leveles zöldeket, a paradicsomot vagy a paprikát. A szakértői ajánlások inkább arra futnak ki, hogy számít az adag, az elkészítés és az egyensúly a tányéron. A Cleveland Clinic például kifejezetten hangsúlyozza, hogy a keményítős zöldségeket nem kell száműzni, csak tudatosabban kell beilleszteni az étrendbe.
Nem attól híznak a legtöbben, hogy zöldséget esznek, hanem attól, hogy bizonyos zöldségeket automatikusan „ártalmatlannak” gondolnak. A burgonya, a kukorica, a borsó és a sütőtök mind lehet egészséges választás — csak érdemes tudni, hogy ezek már nem a korlátlanul csipegethető, szinte nulla tételű zöldségek közé tartoznak. Ha az adag rendben van, és nem úsznak zsiradékban, továbbra is simán beleférnek.
 |
 |
 |
 |
 |