Döbbenetes eredményt hozott a mosószerteszt: az egyik mosópor szinte csak sóból állt

Azt gondolnánk, hogy amikor mosóport vásárolunk, elsősorban olyan összetevőkért fizetünk, amelyek eltávolítják a foltokat és tisztává varázsolják a ruháinkat. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumi vizsgálata azonban arra világított rá, hogy egyes termékek összetétele komoly meglepetéseket tartogathat.

A szakemberek folyékony mosószereket és mosóporokat ellenőriztek, és a vizsgált termékek közel felénél találtak valamilyen hiányosságot.

A legkirívóbb esetben a Max Power Universal mosópor 94 százaléka konyhasó volt, miközben a tisztító hatóanyagok aránya az 1 százalékot sem érte el. Más termékeknél pontatlan adagolási útmutatókat vagy a címkén feltüntetett összetevők hiányát állapították meg.

Hogyan lehet ez mégis szabályos?

Bármilyen meglepő, a magas sótartalom önmagában nem jelenti automatikusan a jogszabályok megsértését. A mosószerekre vonatkozó európai uniós szabályozás ugyanis nem ír elő általános felső határértéket a konyhasó mennyiségére, ahogyan kötelező minimális tisztítóhatóanyag-tartalmat sem.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyártók bármit feltüntethetnek a csomagoláson. A vizsgált termék esetében a hatóság a megkérdőjelezhető hatékonysági állítás és a hibás mosásszám miatt eljárást indított.

Mire figyeljünk mosószervásárláskor?

A magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a csomagoláson feltüntetett összetevőket, az adagolási javaslatot és azt, hogy hány mosásra elegendő a termék.

A folyékony mosószerek a vizsgálatban általában több felületaktív anyagot tartalmaztak, de ebből nem következik, hogy minden esetben hatékonyabbak lennének a mosóporoknál.

A megfelelő adagolás legalább ilyen fontos. A túl sok mosószer nem feltétlenül eredményez tisztább ruhákat, ellenben növeli a költségeket. A legjobb választás tehát nem mindig a legdrágább vagy a leghangzatosabban reklámozott termék.