Egy órával többet alhatunk, mégis sokan fáradtabbnak érzik magukat az óraátállítás után. A háttérben a biológiai óránk működése áll.
2026. október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átálltunk a téli időszámításra: hajnali három órakor kettőre tekertük vissza az órákat. Ez elsőre jó hírnek tűnhet, hiszen elméletileg egy órával többet alhatunk.
A szervezetünk azonban nem feltétlenül alkalmazkodik ilyen könnyen a változáshoz. Sokan tapasztalnak ilyenkor fáradtságot, koncentrációs nehézségeket, alvászavart vagy szokatlan hangulatingadozást.
Bár mindössze hatvanperces eltérésről beszélünk, a háttérben jóval összetettebb biológiai folyamatok zajlanak.
A biológiai óránkat nem lehet egyetlen mozdulattal átállítani
Szervezetünk működését egy belső időzítő rendszer, az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza.
Ez a nagyjából 24 órás ciklus befolyásolja többek között az alvás és az ébrenlét váltakozását, a testhőmérsékletet, bizonyos hormonok termelődését, valamint az éhségérzet és az emésztés napi ritmusát is.
A biológiai óránk számára a fény az egyik legfontosabb külső jelzés. Reggel a világosság segíti az ébredést, este pedig a sötétség támogatja az elalvásra való felkészülést.
Az Amerikai Alvásorvostani Akadémia szakmai állásfoglalása szerint az időszámítás megváltoztatása átmenetileg eltérést okozhat a belső biológiai ritmus és a társadalmi időbeosztás között.
Hiába mutat tehát mást az óra, a szervezetünknek időre lehet szüksége az alkalmazkodáshoz.
Miért lehetsz fáradtabb, ha egy órával többet alhatsz?
Az őszi óraátállítás egyik legnagyobb előnye, hogy elméletileg egy órával hosszabb lehet az éjszakai pihenés.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan kipihentebben ébred.
A megszokott alvási ritmusunk ugyanis nemcsak attól függ, mennyi időt töltünk ágyban, hanem attól is, hogy mikor fekszünk le és mikor kelünk fel.
Előfordulhat például, hogy valaki a korábbi biológiai ritmusának megfelelően ébred, hiába engedné az új időszámítás a hosszabb alvást.
Egy 2025-ben publikált, 27 tanulmány eredményeit elemző tudományos áttekintés szerint az óraátállítás kedvezőtlenül befolyásolhatja az alvás hosszát és minőségét, bár a hatások személyenként eltérnek. A problémák jellemzően a tavaszi átállásnál jelentősebbek.
A hangulatunkra és a koncentrációnkra is hatással lehet
Az óraátállítás után nemcsak az alvási szokásaink változhatnak meg.
A belső ritmus átmeneti eltolódása miatt egyesek ingerlékenyebbek, dekoncentráltabbak vagy fáradékonyabbak lehetnek.
Az őszi időszakban ráadásul a délutáni sötétedés is korábbra tolódik az óra szerint. Ez különösen azoknak lehet kellemetlen, akik munka után szeretnének a szabadban mozogni, vagy érzékenyebbek a természetes fény mennyiségének csökkenésére.
Fontos ugyanakkor, hogy a hangulatváltozások nem mindenkinél jelentkeznek, és az óraátállítás önmagában nem tekinthető a depresszió közvetlen kiváltó okának.
A fényhiány, a megváltozott napirend és az alvási problémák együttesen azonban befolyásolhatják a közérzetünket.
A szívünkre is hatással lehet az időszámítás megváltozása
A kutatók az óraátállítás szív- és érrendszeri következményeit is vizsgálják.
Az Amerikai Alvásorvostani Akadémia korábbi összefoglalója alapján elsősorban a tavaszi átállás kapcsán figyeltek meg összefüggést bizonyos kedvezőtlen szív- és érrendszeri események, köztük a szívinfarktus gyakoribb előfordulásával.
Ennek egyik lehetséges magyarázata az alváshiány és a biológiai ritmus hirtelen eltolódása.
Az őszi átállás esetében azonban nem áll rendelkezésre ugyanilyen egyértelmű bizonyíték a szívrohamok kockázatának növekedésére.
Egy 2026-os, 157 tanulmányt áttekintő kutatás is hangsúlyozza, hogy az óraátállítás egészségügyi hatásairól összetett kép rajzolódik ki: nem minden következmény kedvezőtlen, és a két átállás hatásai között lényeges különbségek lehetnek.
Így segítheted a szervezeted alkalmazkodását
A szakértők szerint néhány egyszerű szokással könnyebbé tehetjük az átállást.
Az egyik legfontosabb, hogy lehetőleg minden nap hasonló időpontban feküdjünk le és keljünk fel. Ez segíthet stabilizálni az alvás-ébrenlét ritmusát.
Reggel érdemes minél több természetes fényt kapni. Már egy rövid séta is segíthet abban, hogy a szervezetünk érzékelje a nappal kezdetét.
Este viszont célszerű csökkenteni az erős fények és a képernyők használatát, különösen közvetlenül lefekvés előtt.
A rendszeres testmozgás, a késő esti nehéz étkezések kerülése és a megfelelő alvási környezet szintén támogathatja a pihentető alvást.
Ha az átállás után néhány napig fáradtabbnak érzed magad, az önmagában nem feltétlenül ad okot aggodalomra.
A tartósan fennálló vagy súlyos alvászavarokat azonban érdemes szakemberrel megbeszélni.
Az óraátállítás tehát nem pusztán annyit jelent, hogy egy órával előrébb vagy hátrébb kerülnek a mutatók. A szervezetünk összetett biológiai rendszer, amelynek saját ritmusa van. Minél jobban figyelünk erre, annál könnyebben alkalmazkodhatunk az évente kétszer bekövetkező változáshoz.
 |
 |
 |
 |
 |