Ringbe szálltak a harvardi egyetem kutatói a világszerte mértékadó Táplálkozási irányelvek amerikaiaknak alkotóival. Míg utóbbiak a gabonafogyasztás felét, addig előbbiek teljes egészét teljes értékű alapanyagokból javasolják elfogyasztani. Hazánkban elsősorban a területen tapasztalt hiányos tudás okoz problémát: egy tavaly végzett felmérés szerint a magyar családanyák még alig ismerik a teljes értékű gabona fogalmát. Tekintve, hogy az […]
Ringbe szálltak a harvardi egyetem kutatói a világszerte mértékadó Táplálkozási irányelvek amerikaiaknak alkotóival. Míg utóbbiak a gabonafogyasztás felét, addig előbbiek teljes egészét teljes értékű alapanyagokból javasolják elfogyasztani. Hazánkban elsősorban a területen tapasztalt hiányos tudás okoz problémát: egy tavaly végzett felmérés szerint a magyar családanyák még alig ismerik a teljes értékű gabona fogalmát.
Tekintve, hogy az Egyesült Államokban élő gyermekek egyharmada, a felnőttek kétharmada túlsúlyos , a Táplálkozási irányelvek amerikaiaknak hetedik kiadása még több figyelmet fordít az energiafelvétel csökkentésére és a fizikai aktivitás növelésére. A helyes táplálkozási szokások kialakításának megkönnyítésére az amerikai mezőgazdasági minisztérium ajánlásában immár nem az évtizedek óta használt táplálékpiramis szerepel, hanem egy új, bárki számára könnyen áttekinthető és megérthető szimbólum, a MyPlate.
A MyPlate ajánlása szerint étrendünk 30%-át zöldségek, 20%-át gyümölcsök, 30%-át gabonafélék és 20%-át fehérjeforrások kell, hogy alkossák. Az ajánlás kitér arra is, hogy a javasolt 30%-os gabonamennyiség legalább felének teljes értékűnek kell lennie. A Harvardi Közegészségügyi Egyetem tudósai azonban kétségbe vonják ezt az álláspontot.
Az új dietetikai ajánlás megjelenésekor komoly vita alakult ki a szakemberek között a gabonát illetően. A téma specialistái kétségkívül elismerik a MyPlate jelentőségét, a gabonafélék vonatkozásában azonban meglehetősen hiányosnak találják: míg a MyPlate ajánlása szerint az elfogyasztott gabonafélék felének kell teljes értékűnek lennie, addig a Harvardi Közegészségügyi Egyetem tudósai szerint az összes elfogyasztott gabonaféle esetében a teljes értékűt kell választani.
Miközben a nemzetközi szakemberek a teljes értékű gabona javasolt arányáról vitatkoznak, addig itthon a tavalyi Magvas gondolatok a reggeliről felmérés rávilágított arra, hogy bár az édesanyák 65%-a tudja, hogy valamilyen gabonaterméket (szerintük elsősorban kenyeret) tartalmaznia kell a reggelinek, mindössze 35%-uk tartja egészségesebb összetételűnek a teljes értékű gabonát a finomlisztnél. „Elgondolkodtató az is, hogy a felmérésben résztvevő édesanyák nem tudták pontosan megfogalmazni, hogy mitől válik egy gabona teljes értékűvé. 85%-uk ugyan tulajdonított valamilyen jelentést a kifejezésnek, többségüknek azonban csak sejtése volt arról, hogy a gabonaszem három részével állhat kapcsolatban a fogalom” – mondja Mihály Tekla, a Nestlé dietetikusa.
A gabonapelyheket tekintve ugyancsak a Magvas gondolatok a reggeliről felmérés válaszadóinak kétharmada emelte ki, hogy a háztartásában megtalálható valamilyen reggelizőpehely. Ez ideális forrása lehet a teljes értékű gabonafogyasztásnak, ennek ellenére a megkérdezettek 52%-a azt gondolta, hogy a pelyhekben a vitamintartalom a legértékesebb. S bár a válaszadók 64%-ának van valamilyen elképzelése a kiegyensúlyozott összetételű gabonapehelyről, ezt sokkal inkább márkához köti, mint például a teljes értékű gabona felhasználáshoz.
Fotó: Profimedia – Red Dot
Légy magabiztos nő, kívülről – belülről!
 |
 |
 |
 |
 |