Kókusz – a szívbarát?

A kókuszt leginkább a filmbéli óceánpartokon mezítláb szaladgáló, majd a pálmafák árnyékába menekülő, egészségesen barnára sült hajótöröttek táplálékaként ismerhettük meg, és eddig tagadhatatlanul az egészség, a harmónia, a jól-érzem-magam-a-bőrömben életérzés és a formás testek zálogaként tartottuk számon.

Jó tudni azonban, hogy a kókusz és a kókuszolaj nem tartoznak a legegészségesebb ételek közé. Egy körülbelül fél alma nagyságú szelet friss kókusz több mint 13 gramm zsiradékot tartalmaz, ami mintegy 2/3-a az ajánlott napi mennyiségnek egy átlagos felnőtt esetében. A kókuszolaj pedig több zsiradékot rejt magában, mint a margarin vagy a vaj, sőt még a disznózsírnál is nagyobb mennyiség található benne. Táplálkozástudományi tanulmányok embereken, majmokon és nyulakon végzett vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a kókuszolaj jelentősen növeli az LDL (vagyis a rossz) koleszterinszintet.

Aggodalomra azonban semmi ok: a kókusz szerencsére nem annyira ártalmas, mint ahogy az a fentiekből kitűnik. Néhány élelmiszergyártó cég épp a nehezen emészthető káros transz zsírokat tartalmazó hidrogenizált növényi olajok pótlására igyekszik használni a kókuszolajat a termékek fejlesztésénél. Figyelembe véve azt a tényt, miszerint igazából mindenfajta zsiradék növeli a koleszterin szintet, az említett kókuszolaj nem egymaga tehető felelőssé a vérzsír szintjének megemelkedéséért.

Hogyan hat?

Kétféle koleszterint különböztetünk meg: a hígat és a sűrűt. A sűrű (HDL) megakadályozza a szívinfarktus kialakulását, míg a híg (LDL) éppen elősegíti azt. A transz zsírok és a kókusz olaj is emelik az LDL (vagyis a káros) koleszterinszintet a szervezetben, de amíg a transz zsírok a HDL (a jó koleszterin) szintet csökkentik a káros koleszterinszint növelésével párhuzamosan, addig a kókuszolaj HDL-szintet növelő hatása is említésre méltó.

Írásunk a Harvard Health Publication cikke nyomán készült.