Itt a vénasszonyok nyara! Tippek az őszi grillezéshez

Piknik, bogrács, grill
Bár a piknikkosár brit találmány, a piknik szó valószínűleg francia eredetű, a „piquer“, „felcsipeget“ jelentésű igére vezethető vissza. Franciaországban akkor vált igazán népszerűvé a szabadtéri lakoma, amikor a királyi parkokat megnyitották a nyilvánosság előtt. A piknikezés kapcsán sokaknak jut eszébe Manet híres festménye, a Reggeli a szabadban. Ettől a művétől remélte Manet az áttörést, azonban a párizsi Salon 1863-as kiállításán inkább megbotránkozást keltett és csak elutasításra talált a kép. Hasonló fogadtatás jutott Szinyei Merse Pál hasonló tematikájú ismert festményének, a Majálisnak is. Bár a képen látható jelenet Szinyei és barátai München környékén tett kirándulásaira utal, Magyarországon is ebben az időben, a 19. század második felében lett a piknikezés, kirándulás a városi, polgári életmód kedvelt szabadidős tevékenysége. A zsúfolt városból való kitörni vágyás következtében jöttek létre ekkoriban a Pest-Buda melletti nyaralóhelyek is.

A szabad ég alatt elköltött ebéd azonban korántsem kizárólag úri kedvtelés volt. Nevet nem adtak az ételnek, „húst főzünk“, mondták egyszerűen azok az alföldi marhapásztorok, akiknek ételét később „gulyásos hús“ néven említik a 18. század végének írásos forrásai. Bográcsként, üstként, az ország nyugati felén vasfazékként nevezték az edényt, amiben hagyományosan főzték és amiben ma is készül a szabadtéri gulyásleves. A bográcsgulyást, ahogy a pörköltet is, ugyan már évszázadok óta készítették az állataikat legeltető pásztorok, paprika azonban csak a 19. század folyamán került az edénybe. A halászok és a többi mezei munkát végző ember is bográcsban rotyogtatta ebédét, mikor mit, a fellelhető nyersanyagok függvényében: halpaprikást vagy tarhonyás, lebbencses ételeket. Köménnyel, krumplival avagy káposztával, netán zöldbabbal: ahány ház, annyiféleképpen főzik ma is a bográcsgulyást. Népszerűsége töretlen, és a legjobb: hagyományosan a férfiak forgatják benne a fakanalat!

Legyen kövér a szalonnája!
Ami tőlünk nyugatra a grill vagy a barbecue, az nálunk a szalonnasütés. Még egyszerűbb is, hiszen sem beépített grillhez nem vagyunk kötve, sem a hordozhatót nem kell cipelnünk, és főleg, takarítanunk.

A szabad tűz fölött forgatott-csepegtetett szalonna szintén a mezei munkát végző ember eledele volt. Ki gondolná, hogy a szalonna egészen a legújabb korig mindig drágább volt valamennyi friss húsnál? 1900-ban Budapesttel ellentétben így volt ez még Aradon és Debrecenben is. Ha megértjük, milyen értéke is volt, már nem csoda, hogy a szalonna rendszeresen szerepelt a cselédek, pásztorok bérében. Míg Európa déli területein az olívaolaj, északon a vaj, keleten a növényi olajok játszanak fontos szerepet az étkezésben, nálunk a szalonna az, amit hagyományosan nemcsak sütve, hanem nyersen és mindenféle étel alapjaként szívesen fogyasztanak. A szalonnát az urak sem vetették meg. A kora újkorban, ha egy nagyúr családja nélkül, lóháton utazott, Apor Péter történetírónk szerint mindig vitt magával sült tyúkot, sódart (sonkát) vagy szalonnát. Téved, aki azt gondolja, szalonnát csak a hazai erdőkben, túrázók és kirándulók sütnek. A hetvenes években Vietnámban szolgáló, a tűzszünet betartását ellenőrző magyar katonák is szívesen forgatták a nyársat a korabeli felvételek tanúsága szerint.

Tippek a sikeres piknikhez:

• Olyan ételeket készítsünk elő, amelyek jól bírják a szállítást, nem romlanak könnyen és gusztusosan tálalhatók egy pléden ülve és tányérral a térden egyensúlyozva. A habos-krémes süteményeknél jobb a szilárdabb gyümölcsös, a szószos húsok helyett fasírtgolyók és egybesültek ajánlatosak.
• A piknikkosár porcelánja kétségkívül elegáns és stílusos, a többször használatos műanyag poharak és tányérok azonban könnyebben szállíthatóak és kevésbé kényesek, törékenyek.
• Az eldobható papírtálcák és műanyag evőeszközök első pillantásra praktikusnak tűnnek, ámde feleslegesen termelünk velük szemetet.
• Hasznosak lehetnek: piknikpléd, amelynek speciális alsó része véd a hidegtől és a nedvességtől, hűtőtáska, termosz, szúnyogriasztó, dugóhúzó, szalvéta, szemeteszsák. 

Képek forrása: Profimedia.hu