Ajnározd az almát! Gondolnád, hogy ez az egyszerű kis gyümölcs csökkenti a koleszterin szintet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét? Ráadásul annyi benne a pektin, hogy könnyedén megköti az emésztés során keletkező toxikus anyagokat, és védőréteget képez a belek nyálkahártyáján is. A gyümölcs magas káliumtartalma miatt vízhajtó, bórtartalmának köszönhetően pedig növeli szervezeted kalcium-szintjét […]
Ajnározd az almát!
Gondolnád, hogy ez az egyszerű kis gyümölcs csökkenti a koleszterin szintet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét? Ráadásul annyi benne a pektin, hogy könnyedén megköti az emésztés során keletkező toxikus anyagokat, és védőréteget képez a belek nyálkahártyáján is. A gyümölcs magas káliumtartalma miatt vízhajtó, bórtartalmának köszönhetően pedig növeli szervezeted kalcium-szintjét (a két anyag hatással van egymásra), így csökken a csontritkulás kialakulásának esélye. A benne lévő mangán csökkenti a fáradékonyságot, a fluor mérsékli a fogak romlását, a jód pedig javítja a szellemi frissességet. Ehhez már csak bónusz, hogy a gyümölcs szelént is tartalmaz, ami lassítja a szövetek öregedését. A színes terméshéjú almafajták emellett remek antocianin és flavonoid források: ezek kivédik a stressz és a szabadgyökök támadását.
Tipp: Tudtad, hogy az alma magháza is ehető, a mag pedig tisztítja a gyomrot? Ha van hozzá kedved, akár magkúrát is tarthatsz: naponta 10-szer fogyassz el 10 magot 10 napon át.
Kövesd a körtét!
Ugye neked is feltűnt, hogy körte tekintetében két típusú ember létezik: az egyik a puhára esküszik, a másik pedig a kökemény, kősejtektől ruganyos fajtákra. Ha azok közé tartozol, akik ez utóbbit részesítik előnyben, biztos lehetsz abban, hogy betevő körtéddel együtt sok-sok kalciumot is fogyasztasz – ez ugyanis különösen a kősejtekben halmozódik föl. Elkeseredned persze akkor sem kell, ha a másik táborba sorolod magad, és az édes-ragadós verzióért vagy oda: ez esetben is bőséges kálium-, magnézium- és foszfor forrással van dolgod. A körte emellett, mindenféle állagában, értékes pektint is tartalmaz, így az almához hasonlóan élénkíti a bélmozgást – a bélrenyheségen különösen a kősejtes fajták segítenek. A fanyar ízűekkel ezzel szemben vigyázz, mert ezek épp az ellenkező hatást váltják ki, azaz székrekedést okozhatnak.
Tipp: Ne feledd, hogy a körte hatóanyagainak nagy része a héjában található, ezért nem szerencsés, ha meghámozod a gyümölcsöt.
Csípd a csonthéjasokat!
A sárgabarack, az őszibarack és a szilva bizony csonthéjas gyümölcs, szemben a dióval és a mogyoróval, ami nem az. A csonthéjas elnevezés ugyanis arra utal, hogy a vitamindús gyümölcshús az elcsontosodott (amúgy szintén értékes hatóanyagokat tartalmazó) mag körül képződik. E gyümölcsök annál értékesebbek, minél intenzívebb a színük: a sárgahúsú őszibarack például egészségesebb a fehérhúsúnál, mert több benne a karotin. Ebből kiindulva a sárgabarack valódi karotinraktár, de emellett pektinben, kalciumban és vasban is gazdag. Az őszibarackot sem kell azért félteni: ez is tele van mikroelemekkel, és sárga társához hasonlóan serkenti az emésztést (bél és mellkasi műtéteken átesett betegeknek kifejezetten ajánlják). A szilvában már nincs annyi vitamin, de kalciumban, vasban, karotinoidokban és flavonoidokban még így is elég gazdag. Fő erénye azonban enyhe hashajtó hatása (gyógylekvárok alapanyagaként is használják), amelynek köszönhetően jobban fokozza a bélműködést, és segíti a méregtelenítést.
Tipp: Vásárláskor légy résen: ha a szilva és a sárgabarack túl kemény, valószínűleg éretlen (és kevesebb vitamint is tartalmaz), az őszibaracknál viszont másra utal a ruganyosság: léteznek eltevésre való rugalmas “gumibarackok”, amelyek soha nem puhulnak meg, és léteznek friss fogyasztásra szánt lédús fajták is.
A témáról bővebben a Maxima magazin legfrissebb számában olvashatsz!
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |