Nem igazodsz el az édesítőszerekkel kapcsolatos rémhírek, aggasztó körlevelek között, és a neten kutakodva is ellentétes információkra bukkansz? Hogy ez többé ne legyen így, egy kis házi kémiaórával fölkészítünk téged arra, hogy eligazodj az édesítőszerek bonyolult(nak tűnő) világában. Kosáry Judit egyetemi tanárral, a kémiai tudományok doktorával végigvettük, mi lehet igaz az itt-ott felbukkanó információkból. Gyilkos […]
Nem igazodsz el az édesítőszerekkel kapcsolatos rémhírek, aggasztó körlevelek között, és a neten kutakodva is ellentétes információkra bukkansz? Hogy ez többé ne legyen így, egy kis házi kémiaórával fölkészítünk téged arra, hogy eligazodj az édesítőszerek bonyolult(nak tűnő) világában. Kosáry Judit egyetemi tanárral, a kémiai tudományok doktorával végigvettük, mi lehet igaz az itt-ott felbukkanó információkból.
Gyilkos aszpartám?
A legelterjedtebb rémhír, hogy az aszpartám tönkreteszi az agyat, a látóideget, a központi idegrendszert, és igen károsan hat minden szervre, miközben szívritmuszavart is okoz… Mindezt állítólag azért, mert az édesítőszer „aspartic savra”, „phenylalanine-ra” és „methanolra” bomlik – a körlevélben legalábbis ez áll. Az efféle rémhírek szakszerűségéről annyit, hogy a bonyolultnak tűnő vegyületeknek magyar nevük is van: aszparginsav, fenil-alanin és metil-alkohol. Az előbbi kettő egyszerű aminosav, az aszparginsav ráadásul alapvető fontosságú, azaz élni sem tudunk nélküle, míg a metil-alkohol a legegyszerűbb alkohol – mindez a gimiből neked is ismerős lehet, hiszen kémiai tananyag, maximum elfelejtetted. Az persze való igaz, hogy a metil-alkohol mérgező, viszont borzasztó kis mennyiségben keletkezik, és növényekben is megtalálható – nem újdonság tehát, hogy bekerül a szervezetünkbe. Az anyag halálos adagja testsúlykilogrammonként 5-6 gramm, azaz egy 60 kilós emberre számolva 300 gramm – hogy erre aszpartámból tegyél szert, zsákszámra kellene nyakalnod az édesítőszert, ami ugye lehetetlen.
Tanulság:
A mérgeket és halálos adagot emlegető körleveleket kritikával kell kezelni. A halálos adagtól mint kifejezéstől nem kell félni: elég csak belegondolnod abba, hogy 100 gramm egyszerű konyhasó szárazon elfogyasztva szintén végzetes. Ennyi erővel a sót is méregnek tarthatnánk. A másik, amit el szoktunk felejteni, hogy a halálos adagot testsúlykilogrammra lebontva adják meg, vagyis annyival kell megszorozni az adott értéket, ahány kiló a testsúlyunk, hogy megkapjuk a ránk nézve ténylegesen végzetes mennyiséget.
Rejtélyes fenil-alanin
Az aszpartám másik vétkesnek vélt bomlásterméke a fenil-alanin, ami nemhogy nem mérgező, de egy teljesen egyszerű aminosav, azaz fehérje-alkotóelem. A vele kapcsolatos rémképek hátterében a fenilketonuria (PKU) nevű öröklődő anyagcserezavar áll: a fenilketonuriások szinte semmi olyat nem ehetnek, amit egy átlagember gondolkodás nélkül leemelhetne a polcról vagy a hűtőpultról; tilos húsféléket és tejtermékeket fogyasztaniuk, beleértve a sajtokat és a túrót. Nem ehetnek gabonából készült termékeket, hüvelyeseket, tojást, de még csak szóját sem. Speciális tápszereiken kívül korlátlanul csak egyes gyümölcsöket, zöldségeket, cukrot, és speciális, fenil-alanin-szegény termékeket fogyaszthatnak. Miattuk van föltüntetve minden egyes élelmiszeren, ha felin-alanin-forrást tartalmaz – ezt az anyagot tehát kizárólag nekik kell kerülniük, nekik viszont kötelező jelleggel. A felinketonuria egyébként nem új keletű anyagcserezavar: a betegséget csecsemőknél már a 80-as évek közepe óta rutinszerűen szűrik, de csupán minden 10-15 ezredik újszülöttnél diagnosztizálják.
Tanulság:
Ha nem szenvedsz ebben a ritka anyagcserezavarban, nem kell félned a fenil-alanintól, és így az aszpartámtól sem. Ez a felirat nagyjából annyira érint, mint a “nyomokban földimogyorót tartalmazhat” figyelmeztetés, amely a földimogyoró-allergiásokat hivatott tájékoztatni.
Rákkeltő szacharin?
Többször felmerült már, hogy a szacharin rákkeltő hatású, azonban célzott vizsgálatok ezt nem támasztották alá – a körlevelek ennek ellenére terjednek. Az édesítőszerrel kapcsolatban a valóság az, hogy az ominózus tesztek elvégzésénél komoly hiba történt: ezeknél szilárd szacharint varrtak a húgyhólyagba, ami gyulladást okozott, majd csodálkoztak, hogy rákkeltő hatású – ha fát varrtak volna be a hólyagba, a szilárdsága miatt az is gyulladást okozott volna –, és mint tudjuk, a folyamatos gyulladt állapot kedvez a daganatok kialakulásának. A szacharinnal egyébként valójában az a baj, hogy a nyelven hátul képzi az édes ízt, ott, ahol amúgy a keserűt érezzük. Emiatt egy idő után keserűnek tartjuk a szacharint – ez egyébként a mesterséges édesítőszerek többségére is igaz. Kivétel persze itt is akad: az aszpartám például a nyelv megfelelő területén képzi az édeset.
A témáról bővebben a Maxima magazin 20. számában olvashatsz!
 |
 |
 |
 |
 |