Fenyegető génveszély a tányérodon?

A mikor 1972-ben amerikai tudósok felfedezték, hogy egyik sejtből a másikba tetszőlegesen átvihetők gének, még senki sem sejtette, milyen óriási hatása lesz ennek az emberiségre. Azóta mindennapos eljárás, hogy egy élőlénybe bejuttatják egy másik élőlénynek egy adott tulajdonságot hordozó génjeit, és ezekkel szabadon kísérleteznek, az eredmény pedig pár hónap múlva a polcokra kerül. Ez a génmódosítás, más néven GM vagy GMO. Jelenleg a legfőbb GM-biotechnológiai haszonnövény a szójabab, a kukorica, a gyapot és az olajrepce. Azok a termékek, amelyeket a föld legnagyobb részén termesztenek, és amelyekből a legtöbb fogy. Nagy ügy, legyintenek sokan a génmódosítás szót hallva. Hiszen ezt csinálják a növénynemesítők is évezredek óta. Fognak egy szép és egy jóízű almafajtát, és ha szerencséjük van, a létrejött új növény mindkettő jó tulajdonságait egyesíti majd. A nemesítés és a génmódosítás között azonban óriási szakadék tátong. A legfőbb különbség az, hogy az új GM-termékek eltörlik a faji határokat. A GM képes akár teljesen eltérő élő szervezetek örökítőanyagát is összepárosítani. Állatokat növényekkel, baktériumokat vírusokkal.

Már a polcokon vannak

A növénytermesztésben az időjárás és a kártevők okozzák a legtöbb gondot.
Így a génmódosítás elsődleges célja az, hogy a növények ellenállóbbá váljanak. Éppen ezért például a burgonya génállományába a hóvirág egyik génjét ültetik be, hogy ne tehessen kárt benne a krumplibogár. A kukorica egyik legfőbb ellensége a kukoricamoly, amelyet egy bizonyos talajlakó baktérium egy génjével „mérgeztek meg”. Ez szó szerint értendő, ugyanis a génmódosítás hatására a kukorica olyan méreg-előanyagokat termel, amelyek a moly lárváinak bélrendszerében méreggé alakulnak. Az olajrepcét is hasonló módon igyekeztek gyomirtótűrővé tenni. A nagyobb védelem nagyobb hozamot garantál. A becslések szerint a GM-növények termőképessége 10-12 százalékkal nagyobb, ez pedig megoldást jelenthetne a fejlődő országokban gyakori éhínség ellen. Bár a helyzet nem ilyen egyértelmű. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének egyik tanulmánya szerint a génmódosított vetőmagokat használó, monokulturális nagyüzemi mezőgazdaság sérülékeny, egy új kórokozó óriási károkat tehet benne. Ezért inkább arra kellene törekednünk, hogy megőrizzük hagyományos vetőmagjainkat, és fokozzuk a biológiai sokféleséget. Tehát egy területen termeljünk többféle növényt, így mindig lesznek olyan fajok, melyek az esetleg szélsőségesen változó időjárás mellett is teremnek. Ez nagyobb biztonságot, hosszú távon pedig több ételt jelent.

Ismeretlen következmények

A természet változik, és kiszámíthatatlan hatással jár, ha beleavatkozunk a rendjébe, figyelmeztetnek a zöldszervezetek. A génmódosítás hatására jöttek létre például az új „szupergyomok” is, hiszen például az olajrepce már a vadrepcének is átadja gyomirtótűrő tulajdonságát. A GM-növények ráadásul a táplálékláncot is veszélyeztetik, hiszen hatásukra rovarfajok pusztulhatnak ki, ahogyan ez az Egyesült Államok egyik lepkefajával meg is történt.
– Életbevágóan fontos lenne, hogy az emberiség együttesen dönthessen a GM-kísérletekről, hiszen az ökológiai egyensúlyról és végső soron az emberi egészségről van szó. Sajnos nincsenek hosszú távú élettani hatásokat vizsgáló kutatások. Ezek ugyanis hosszú időt vennének igénybe, és nagy költséggel járnának – állítja Tömöri Balázs, a Greenpeace GM-kampányfelelőse. – Az állatkísérletek is aggodalomra adnak okot. Tavaly például az osztrák Jürgen Zentek professzor nyilvánosságra hozta kutatásának eredményeit, melyekben a GM-kukorica fogyasztásának hatását vizsgálta. Az ilyen kukoricával etetett egerek harmadik és negyedik generációja jelentősen kisebb súllyal jött világra a normál kukoricával tápláltakhoz képest. Emellett nemzőképességük is csökkent.

Honnan tudhatjuk, hogy GM-terméket veszünk?
Magyarországon egy 2003-as rendelet szerint a GM-összetevőt tartalmazó termékek címkéjén az „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz” feliratnak kell szerepelnie. A címkézésnek mindig jól láthatónak, érthetőnek, egyértelműnek és valós tartalmúnak kell lennie. De persze még nálunk is vannak kiskapuk. – A szabályozás szerint a GM-tartalmat, összetevőt 0,9 százalék felett minden esetben jelölni kell. Azokban a termékekben, amelyekben a GM-összetevők esetleges vagy technikailag elkerül-hetetlen nyomai nem zárhatók ki, előfordulhat a 0,9 százalék alatti arány, és azt, hogy GM-takarmánnyal etették-e az adott vágóállatot, nem kell jelölni – tudtuk meg dr. Szeitzné dr. Szabó Máriától, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatójától.ánya viszont, hogy a GM-lobbik folyamatos támadásainak vagyunk kitéve.

Az itthoni biztonságos?
A GM-termékek már itt vannak.
A mi hűtőinkben, kamráinkban is ott rejtőznek. Leggyakrabban a párizsi és egyéb töltelékes húsáruk, a kekszek, az ostyák és a csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM-összetevőre. A növényi alapanyagok közül a külföldről érkező szója, kukorica, paradicsom, valamint ezek összetevői esetében áll fenn a génmódosítás lehetősége. Ezért ha biztonságra törekszünk, kerüljük a GM-termelő országokból származó szója-, kukorica- és repcetartalmú élelmiszereket. Mivel Magyarországon a GM-kukorica termesztése sincs engedélyezve, a legbiztonságosabb az itthon gyártott termékek fogyasztása! Persze így sem tudjuk teljesen kizárni a GM-összetevőt, de legalább csökkenthetjük az elfogyasztott mennyiséget. És ameddig nincsenek hosszú távú vizsgálatok, úgy tűnik, ez a legbiztonságosabb választás.

A témáról bővebben a Nők Lapja Egészség magazin októberi számában olvashatsz!