Javítsd az anyagcseréd szójával!

1. Mi is az a szója?

A hüvelyesek családjába tartozó szójabab Ázsiából indult világhódító útjára. A sokoldalúan hasznosítható növény talajjavítóként és állati takarmányként kezdte „pályafutását”, és csak később tört be az élelmiszerpiacra. Eredeti formájában az íze ma is élvezhetetlen, de az új nemesítéseknek, valamint az egyre kifinomultabb feldolgozási eljárásoknak köszönhetően népszerű ételalapanyaggá vált, már csak azért is, mert nagyon olcsó az előállítása, és olyan drága nyersanyagok válthatóak ki vele mint a hús vagy a tej. Igen közkedvelt az egészséges életmód és a vegetarianizmus hívei körében is.

2. Miért együnk szóját?

A szója rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkezik: könnyen emészthető, ezért nem terheli meg a gyomrot; rendszeres fogyasztásával csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, hiszen nemcsak vitamin-, és telítetlen zsírsavtartalma magas, koleszterin sincs benne. Bővelkedik lecitinben, amely az agy és a máj egészséges működéséhez szükséges, továbbá létfontosságú aminosavakban és ásványi anyagokban (magnéziumban, kalciumban, mangánban, vasban és cinkben). A szójafogyasztás az idősebb generáció számára azért is ajánlott, mert nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket. Ezek a növényi vegyületek az ösztrogénhez hasonló hatásúak, ezáltal csökkentik a klimax tüneteit és megelőzik a csontritkulást.

3. Mi a helyzet azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint kockázatos a fogyasztása?

Ennek a növénynek a megítélése sok vihart kavart a táplálkozási szakértők körében. Mivel nyersen mérgező, ezért mire az asztalunkra kerül, számos erjesztési és hőkezelési eljáráson kell átesnie. Ezért érvel sok kutató azzal, hogy hiába a gondos feldolgozás, egyes káros hatóanyagok nem iktathatók ki a növényből. A szója hitelét tovább rontja, hogy egyre jobban terjednek a génmódosított fajták. A szójabab egyszerűsége és igénytelensége révén ugyanis a génmanipuláció remek alanyává vált. Mivel még nem ismerjük a génkezelések hosszú távú mellékhatásait, az ilyen alapanyagokból előállított ételek fogyasztása sokak szerint kockázatos lehet.

4. Rendszeres fogyasztása valóban csökkenti a tesztoszteronszintet?

Bár néhány éve napvilágot láttak olyan meghökkentő kutatási eredmények, melyek szerint a szója csökkenti a szervezetben a férfi nemi hormonok mennyiségét, a hétköznapi tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy napi 25-50 gramm szójafehérje elfogyasztása nem befolyásolja a hormonszintet. Arról nem is beszélve, hogy az egészséges szervezet bizonyos határokon belül jól tolerálja a hormoningadozást, ezért a minimális tesztoszteroncsökkenést is sikerrel kivédi. Az is biztató tény, hogy a szójafogyasztók – például az ázsiaiak vagy a vegetáriánusok – körében nem tapasztalhatók tömeges libidóproblémák.

5. Miért népszerű alapanyaga a sportolók táplálék-kiegészítőinek?

Mivel a szójakészítmények nagy mennyiségű fehérjét tartalmaznak, segíthetik az izomnövekedést, valamint gyorsítják az anyagcserét és a zsírégetést is. Ám szakemberek inkább a tejsavóból készült turmixokat javasolják, mert az ebben található fehérjét jobban hasznosítja a szervezet.

6. Diétázóknak is ajánlott?

Mindenképpen jó döntés, ha a diétás menübe szójás fogásokat is beiktatunk, mert egyedülálló módon képes növelni az anyagcserét, még akkor is, ha a naponta bevitt kalóriamennyiség a megszokottól kevesebb. Ez azért van, mert a szójafehérjében lévő fitoösztrogén hatására az anyagcsere szintje állandósul, így segíti a kalóriák üzemanyagként való elégetését. További jó hír a fogyókúrázóknak, hogy a kalóriatartalma is alacsony, de a testsúlyt csak akkor tartja kordában, ha elkészítésének módjára is odafigyelünk!

A témáról bővebben a Wellness magazin októberi számában olvashatsz!