Mit jelent a lisztérzékenység? A lisztérzékenység (más néven cöliákia, coeliakia, gluténérzékenység, glutén-intolerancia) az emésztő- és immunrendszer válasza az ételekben lévő glutén nevű fehérjére, amelynek során a vékonybél nyálkahártyája károsodik, elpusztulnak a bélbolyhok, ez pedig súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat, illetve emésztőrendszeri panaszokat okoz. Glutén a búza összes fajtájában, a rozsban, az árpában és a zabban is megtalálható, […]
Mit jelent a lisztérzékenység?
A lisztérzékenység (más néven cöliákia, coeliakia, gluténérzékenység, glutén-intolerancia) az emésztő- és immunrendszer válasza az ételekben lévő glutén nevű fehérjére, amelynek során a vékonybél nyálkahártyája károsodik, elpusztulnak a bélbolyhok, ez pedig súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat, illetve emésztőrendszeri panaszokat okoz. Glutén a búza összes fajtájában, a rozsban, az árpában és a zabban is megtalálható, ami arra szolgál, hogy összeragassza a kenyeret.
Melyek a betegség tünetei?
A lisztérzékenységnek léteznek típusos és nem típusos tünetei. Típusos tünetek közé tartozik a krónikus hasmenés, a puffadás, a hasi fájdalom, a kóros fogyás, a gyengeség, a vitamin- és ásványi anyag hiánya a felszívódási zavar miatt, valamint az előredomborodó pókhas. „A felnőttkori lisztérzékenység egyik fő jellegzetessége, hogy gyakran nem típusos tünetekkel jelentkezik, ami a betegségnek egy ún. csendes, látens formája. Ennek tünetei lehetnek: székrekedés, hányinger, fejfájás, vérszegénység, visszatérő vetélés, bőrproblémák, depresszió, ízületi és csontproblémák, idegrendszeri tünetek, asztma. Mivel autoimmun betegség, a lisztérzékenyeknél gyakrabban fordul elő más autoimmun betegség is, pl. az I. típusú cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy gyulladásos autoimmun betegsége, a Hashimoto-kór” – magyarázza Kiss Dominika, életviteli szaktanácsadó.
Öröklődhet a lisztérzékenység?
„A betegség nem, ám a genetikai hajlam öröklődhet. A betegség előfordulása 10-szer gyakoribb az elsőfokú rokonoknál, ezért érdemes szűrni a lisztérzékeny szülők gyermekeit, ám korántsem biztos, hogy az ilyen szülők gyermekei is cöliákiások lesznek” – fűzi hozzá a szakértő.
Tünetmentesíthető a betegség?
A lisztérzékenység sajnos nem múlik el, a betegség kezelésének egyetlen módja a gluténmentes diéta szigorú betartása, ami egy életre szól. Akkor sem szabad abbahagyni, ha valaki sokkal jobban érzi magát, a nem diétázóknál pedig azonnal visszatérnek a tünetek, és akár rosszindulatú daganatok kifejlődésére is lehet számítani. A gluténmentes diétában a tej, a tejtermékek (pl. kefir, tejföl, túró) nagy része szabadon fogyasztható, míg a tejdesszertek (pl. gyümölcsjoghurt, puding, túrókrém) tartalmazhatnak glutént, így az összetételüket mindig ellenőrizni kell. A diéta során tőkehúsokat is lehet fogyasztani, ám a húskészítmények, a felvágottak közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. A zöldség- és gyümölcsfélék, a szárazhüvelyesek, a tojás, a rizs, az olajos magvak, a zsírok, az olajok (kivéve a búzacsíraolaj) ugyanakkor fogyaszthatóak, ezek ugyanis gluténmentesek.
Milyen élelmiszerek fogyasztása tilos?
A gluténérzékenyek a legkisebb mennyiségben sem fogyaszthatnak búzát, árpát, rozst és zabot, az ezeket tartalmazó élelmiszereket, továbbá ezen gabonafélék keresztezésével előállított bármely magot, az abból készült termékeket, és ezen magok pelyhesített változatát, a gluténliszet. A maláta az árpa, a búza és egyéb gabona csíráztatásával készült termék, ami a sör és a gabonából erjesztett szeszesitalok (pl. whisky, vodka) egyik legfontosabb alapanyaga. A lisztérzékenyeknek kerülniük kell a búza és búza eredetű termékeket (tönkölybúza, durumbúza, pur-pur, búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíraolaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer).
Mivel helyettesíthető a liszt?
Lisztérzékenység esetén minden esetben meg kell győződni arról, hogy az adott termék nem tartalmaz glutént, amit a következő felirat jelez: gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek, coeliakiások is fogyaszthatják, vagy áthúzott búzakalász ábrával jelölik. Ennek jelentése, hogy gyártás során semmilyen glutént tartalmazó anyag nem került a termékbe, illetve a gyártás és a csomagolás során sem szennyeződött. „Ugyanakkor a 2%-nál kisebb mennyiségben előforduló adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, ám sok késztermék előállítása során használnak glutént tartalmazó adalékanyagokat (pl. tejtermékek, felvágottak), és sok termék szennyeződhet a feldolgozási folyamat során. A glutént rizs-, kukorica-, sárgaborsóliszttel, burgonya- és kukoricakeményítővel, gluténmentes kenyérporral, vagy süteményporral lehet helyettesíteni” – magyarázza a szakértő.
Fotó: Profimedia – Red Dot
Szakértőnktől itt kérdezhetsz: http://metodic.hu/
 |
 |
 |
 |
 |