A tanulás hízlal

Annyit hallani, hogy a mai gyerekek többsége ki sem dugja az orrát a szobából, mert jobban szeret számítógépezni, tévézni, mint a szabadban akár csak sétálni, rúgni a labdát, vagy fára mászni. A szülők pedig tehetetlenül tárják szét karjaikat, mondván nem tudnak mit tenni, különben is fáradtak még ezen is veszekedni a gyerekkel, nemhogy egy-egy hosszú nap után még ők is kivonszolódjanak csemetéjükkel a játszótérre. Pedig nem ártana, hiszen minden szülő vágyálma, hogy egészséges gyermekéből egészséges felnőtt váljon.  Ehhez pedig a mozgás elengedhetetlen.

Adj teret a játéknak

A korábbi feltevést támasztotta alá a Nyugat-Ausztrália Egyetem kutatócsoportja, akik bebizonyították, hogy ha a gyerekek többet játszhatnak a szabadban, kevésbé híznak el. Azt találták ugyanis, hogy amelyik iskolában hatalmas, füves területek vannak a szabad levegőn, a gyerekek szívesebben mennek ki az udvarra játszani. Márpedig a szabad mozgástér összefügg az aktívabb életmóddal. Épp ezért egyszerű a feladat a tudósok szerint, minél több zöld, szabad területet kell a fiatalok rendelkezésére bocsátani, hogy ott aktívan eltölthessék a szüneteket.

A gyermekkori mozgás ugyanis csökkenti a felnőttkori elhízás kockázatát – állítják a kutatók. A mai gyerekek viszont egyre kevesebbet mozognak, nemcsak az egyre kevesebb szabad zöld terület miatt, hanem azért is, mert a továbbtanulásra összpontosítva a sok tanulnivaló mellett sokszor már nincs idejük, kedvük, energiájuk kimozdulni a négy fal közül. Ennek azonban már fiatal felnőtt korban meg lehet a hátulütője.

Ép testben, ép lélek

Ezt a régi, mély igazságon alapuló ókori görög filozófiát úgy tűnik rég elfelejtette korunk fiatalsága. Korábbi tanulmányok ugyanis sajnos már igazolták azokat a félelmeket, hogy a továbbtanuláskor az első év kritikus lehet a súlygyarapodás szempontjából, ám egy új amerikai kutatás, mely a hallgatók súlyának alakulását képzésük végéig követte nyomon, azt is kiderítette, hogy nem csak az első év kockázatos. A tudósok 131 diákot vizsgáltak meg első évkezdésükkor, akiknek aztán négy éven át folyamatosan ellenőrizték súlyát, testtömeg-indexét, valamint testzsír-százalékát. Az eredmények sokkolóak voltak.

Kiderült, hogy az eltelt évek alatt a tanulók 70 százaléka átlagosan 5,3 kilót szedett fel. A tanulmányt közreadók úgy vélik, ebben nagy szerepe van annak, hogy a főiskolás vagy egyetemi hallgatók gyakran távol élnek az otthonuktól, ezért szüleik nem tudnak bevásárolni, vagy főzni rájuk. Ugyanakkor viszont a tanulmányaik miatt kevésbé figyelnek az egészségükre és nem mozognak eleget a szabadban. Mivel pedig a négy év alatt tapasztalt változások jelentősek voltak, és az évre, hónapra és rövidebb időszakokra vonatkoztatott adatok között csak csekély eltérést tapasztaltak, így a kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a pluszkilók lassan, szinte észrevétlenül kúsznak fel a diákokra. Ezt pedig az intézmények egészségtudatosabb hozzáállásával lehetne megelőzni – hívják fel a figyelmet a szakemberek.