5 régi ételmítosz, aminek ne higgy többé

Az ilyen és ehhez hasonló mítoszok beépülnek a tudatunkba, és torzítják az egészséges táplálkozásról alkotott képünket.

1. A magas fehérjebevitel károsítja a vesét

Eredete: a kutatók először 1983-ban fedezték fel, hogy a fehérjében gazdag étrend növeli a glomeruláris filtrációs rátát, azaz a GFR-t. A GFR azt méri, hogy a vese hány milliliter vért tud egy perc alatt megtisztítani.

További kutatások eredménye: holland kutatók megállapították, hogy bár a magas fehérjebevitel növeli a GFR értékét, nincs káros hatással az általános vesefunkciókra. Nem jelent meg tanulmány, amely egyértelműen bizonyította volna, hogy a fehérjebevitelnek vesekárosító hatása van.

Valóság: számold ki, hogy a testsúlyodhoz és a célod eléréséhez mennyi fehérje fogyasztása javasolt. Például, ha 90 kiló vagy, de le akarsz fogyni 10-et, akkor fogyassz 80 g fehérjét naponta. Ha 65 kg vagy és az izmosodás a cél, akkor te is bevihetsz napi 80 grammot.

2. A krumpli felelős az elhízásért

Eredete: az amerikaiak rengeteg feldolgozott krumplit fogyasztanak, mint amilyen a sült krumpli és a chips, ezért a burgonyát szoros kapcsolatba hozták az elhízással és a cukorbetegség kialakulásával. Ezzel szemben az édesburgonya szuperélelmiszer lett, ami nem véletlen, hiszen általában magában fogyasztjuk, így tele van értékes tápanyaggal, viszonylag kevés kalóriabevitel mellett.

Kutatások eredménye: a fehér- és az édesburgonya között van néhány tápanyagbeli különbség, de egyik sem kimagasló. Az édesburgonya például több rostot és A-vitamint tartalmaz, de a fehér krumpli bővelkedik ásványi anyagban, több vasat, magnéziumot és káliumot rejt. A normál főtt krumplit általában tejföllel, sajttal fogyasztjuk, így nem véletlen, hogy nagyobb a GI indexe.

Valóság: hidd el, nem a krumpli hizlal és árt az egészségednek, hanem a rossz elkészítési módja.

3. A vörös hús fogyasztása rákot okoz

Eredete: egy 1986-os japán kutatás során azt találták, hogy rákkeltő heterociklikus aminok (HCA-k) szabadulnak fel, ha túlsütjük a húst. A tanulmány megjelenése óta rengetegen szoros összefüggésbe hozzák a húsevést a rákos betegségek kialakulásával.

További kutatások eredménye: nem találtak közvetlen ok-okozati kapcsolatot a vörös hús fogyasztása és a rák között. A népességi statisztikák szerint sincs összefüggés.

Valóság: ha szereted a vörös húst, nem kell lemondanod róla, nyugodtan grillezheted is, csak ne süsd égettre.

4. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup jobban hizlal, mint a cukor

Eredet: egy 1968-as kutatás már kimutatta, hogy a fruktóz zsírsavvá alakul át a szervezetben és belekerül a véráramba. Egy frissebb, 2002-es amerikai kutatás pedig a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tette felelősség a népesség elhízásáért, a cukor helyett.  

Kutatások eredménye: a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és a szacharóz (közismertebb nevén az étkezési cukor) közel ugyanannyi fruktózt tartalmaz. Számszerűsítve a HFCS 42-55% fruktózt tartalmaz, míg a szacharóz 50%-ot. A tanulmányok bebizonyították, hogy mindkettő túlzott fogyasztása elhízáshoz vezet.

Valóság: semmi különbség nincs a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és a szacharóz között. Mindkettő üres kalória, így bevitelüket érdemes minimálisra csökkenteni. Kerüld a cukrozott italokat, az előrecsomagolt ételeket és desszerteket!

5. A sóbevitel felelős a magas vérnyomásért

Eredete: a Duke Egyetem kutatója, Walter Kempner az 1940-es években arról vált híressé, hogy a sóbevitel korlátozásával kezelte a magas vérnyomásos betegeket. Később a kutatások is alátámasztották, hogy módszere eredményes.

További kutatások eredménye: a tanulmányok arra világítottak rá, hogy normális vérnyomásúaknak nincs szükségük a sófogyasztás korlátozására. Ha magas a vérnyomásunk, érdemes mérsékelten bánni a sóval, de ha ezt nem akarjuk megfogadni, akkor fogyasszuk káliumban gazdag élelmiszereket. Ugyanis a két ásványi anyag egyensúlya az, ami igazán számít. A holland kutatók bebizonyították, hogy az alacsony káliumbevitel ugyanolyan hatással van a vérnyomásra, mint a túlzott sófogyasztás. A kísérletek során az is kiderült, hogy egy átlagos felnőtt 3100 mg káliumot fogyaszt naponta, amely 1600 mg-mal kevesebb, mint az ajánlott mennyiség.

Valóság: iktassunk több káliumot az étrendünkbe, fogyasszunk sok gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest. A spenót, a brokkoli, a banán, a krumpli és a bab több mint 400 mg káliumot tartalmaz adagonként.

Fotó: Profimedia – Red Dot