Itt a legújabb diéta-őrület, melyet rögtön kipróbálnak mindazok, akik úgy akarnak fogyni, hogy különösebben semmit se kelljen tenniük érte. De vajon tényleg működik a módszer?
Nem véletlenül járja a mondás, hogy minél nagyobb hülyeség, annál biztosabban a siker. Úgy tűnik, ez a fogyókúrára is igaz, legalábbis egy újonnan felkapott őrület, a jégdiéta ezt bizonyítja.
Mi is a jégdiéta?
Tulajdonképpen zsírégetés mozgás és diéta nélkül – legalábbis ezt állítja Dr. Brian Weiner, a jégdiéta feltalálója. Nem meglepő hát, hogy furcsa ötlete egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fogyókúrák hazájában, Amerikában. A gasztroenterológus úgy véli, hogy a zsírégetést a cukormentes jégkása és a jeges víz fogyasztásával érjük el. Ennek oka a szakember szerint az, hogy ahhoz, hogy a jeget megemésszük, a szervezetnek először fel kell melegítenie, márpedig ehhez plusz energiára van szüksége. Ez pedig természetesen felpörgeti az anyagcserét is, több kalóriát égetve el.
Mint arról Dr. Brian Weiner beszámolt, a jégalapú ételek és italok extra zsírégető hatását azt követően kezdte vizsgálni, hogy kedvenc fagylaltját alacsonyabb energiatartalmú, gyümölcs és víz hozzáadásával készült sorbet-szerű termékre cserélte. Egyszer aztán, ennek fogyasztása közben pattant ki elméjéből az isteni szikra, hogy a címkén szereplő jelölés nem helytálló, hiszen a gyártó nem vette figyelembe a szervezet által a jég felolvasztásához elhasznált energiamennyiséget.
Alapos számolás után az orvos arra a megállapításra jutott, hogy a sorbet felmelegítéséhez szükséges termikus energiamennyiséget levonva a termék 100 helyett csupán 72 kilokalóriát tartalmaz. Kiszámolta azt is, hogy egy liternyi jég elfogyasztásakor mintegy 160 kilokalória ég el. Ez ugyanannyi, mintha kb. 20 percet kocognál. Ebből vonta le azt a véleményt, hogyha valaki minden nap egy liternyi cukormentes jégkását fogyaszt, havonta akár több mint fél kilót is fogyhat.
Egyébként az orvos úgy véli, hogy ez a liternyi jégmennyiség az a maximális jégadag, amennyit egy egészséges felnőtt egészségkárosodás nélkül megehet. E fölött már mellékhatásokkal is számolni kell, hiszen a túlzásba vitt belső hűtés ronthatja a szervek megfelelő működését. Épp ezért szerinte nem tanácsos hideg időben sok jeget szopogatni, nehogy túlhűtsük a szervezetünket. (Ugyanez a helyzet a megerőltető edzés utáni közvetlen jégfogyasztással is.)
A szakember a gyerekek jégdiétájával kapcsolatban is kellő odafigyelésre int mondván, a kisebb tömeg miatt szervezetük hamarabb kihűl. Mivel a jégdarabkák rágcsálása hosszabb távon sem a fogaknak, sem az ínynek nem tesz jót és torokgyulladást is okozhat, ezért a szerző azt tanácsolja, hogy rágcsálás helyett a nagyobb jégdarabokat hagyjuk szétolvadni a szánkban, vagy válasszuk az energiaszegény jégkását.
Kamu vagy sem?
A diéta hatékonyságával kapcsolatban persze több kérdés is felvetődik:
1. Mivel a zsírégetéshez a tervszerű étrend és a mozgás megfelelő kombinációja szükséges, így kérdés, hogy miből vonja el a plusz energiát ebben az esetben a szervezet.
2. A kalória-felhasználás mértéke minden esetben a testsúlytól függ. A nagyobb testsúly és izomtömeg fenntartáshoz több energia szükséges. Vagyis máshogy égeted a kalóriát 60 és máshogy 90 kilósan.
3. Mivel minden tevékenységünk – így az alvás, a gondolkodás, a horgászás – is éget kalóriát, ilyen alapon kipróbálhatnánk azt is, hogy ezek megnövelt mennyisége milyen mértékű kalóriaégetést eredményezne.
4. Végül pedig: belegondoltál már, hogy képes lennél-e napi egy kiló jég felfalására akkor is, ha már nincs kánikula? Nem valószínű.
Ha mindezt végig gondolod, rá kell jönnöd arra, nincs új a nap alatt. Gyakorlatilag a zsír egyszerűen attól ég, hogy megfelelő mozgásformát végzel és a helyes étrendet követed. Ennél hatékonyabb módszer sajnos továbbra sem létezik!
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |