Ha ismerősek a hasproblémák, érdemes kiderítened, hogy bírod-e a glutént!
Mi az a gluténérzékenység?
A gluténérzékenység –avagy cöliákia, régi nevén lisztérzékenység- lényegében egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Ebben a kórképben a szervezet ellenanyagot termel a glutén egyik összetevője, a gliadin nevű fehérje szervezetbe kerülése esetén. Ez a fehérje megtalálható a búzában, rozsban, valamint az árpában is, így fogyasztásuk után kellemetlen tünetek jelentkezhetnek.
Cölikáia esetén az elváltozások középpontja a vékonybél, bár számos egyéb szervben is okozhat elváltozást. A vékonybélben található bolyhok elpusztulnak, aminek következtében csökkenhet a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódása.
Korábban gyermekkori betegségnek hitték, de ma már tudjuk, hogy bármely életkorban kialakulhat. A betegség megszüntetése nem lehetséges, de élethosszig tartó gluténmentes diétával tünetmentesség, és teljes értékű élet érhető el.
Egyénileg különböző, hogy milyen mennyiségű glutén elfogyasztása váltja ki a tüneteket. Egyeseknél még igen kis mennyiségben elfogyasztva is komoly panaszokat okoz, míg másoknál csak nagyobb mennyiségű glutén elfogyasztása után jelentkeznek kellemetlen tünetek.
A cöliákia klasszikus tünetei:
- krónikus hasmenés
- puffadás, hasfájás
- zsírfényű, nagy tömegű széklet
- másodlagosan kialakuló tejcukor emésztési zavar
Ezen kívül egyre gyakrabban jelenik meg a gluténérzékenység emésztőrendszeri tünetek nélkül. Intő jel lehet a vashiányos vérszegénység, gyermekeknél a növekedésbeni elmaradás, fogzománc problémák jelenléte, sorvadt izomzat, visszatérő hólyagok a szájban, vagy akár menstruáció elmaradása, fogamzási problémák.
Fontos megemlíteni, hogy gyakran társul más betegségekkel a gluténérzékenység. Előfordulhat 1-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, kötőszöveti és ízületi megbetegedések, Down-kórhoz kötődve is.
Szükséges vizsgálatok
Mivel a betegség öröklődő, így érdemes akkor is részt vennie szűrésen, ha nincsenek jellegzetes tünetei, hiszen ha a családjában előfordult már, úgy nagyobb a valószínűsége, hogy önnél is fennáll a probléma. A gluténérzékenység diagnosztizálásához egyrészt speciális vérvizsgálat szükséges, valamint indokolt esetben vékonybél-nyálkahártya biopszia is szükséges lehet. A vérből végzett vizsgálat során elsősorban gliadin elleni antitesteket és a szöveti transzglutamináz elleni antitestek szintét kell ellenőrizni. Fontos, hogy a vizsgálat előtt az illető már gluténmentes diétát tart, akkor álnegatív eredmény születhet!
A lisztérzékenység szűréséhez ma már kaphatók különböző otthon is elvégezhető gyors tesztek, melyekkel valószínűsíthető a diagnózis, ám azt érdemes tudni, hogy ezekkel nem lehet 100%-os eredményt kapni, hiszen laborvizsgálat során többféle antitestet is keresnek. A teszt során a készlethez tartozó tű segítségével az ujjbegyből egy kevés vért kell venni, majd egy speciális tesztkazettára cseppenteni, és az eredmény általában 5 perc után már le is olvasható. Elsősorban a diagnózis felállítása utáni önellenőrzésre javasolt.
Étrend
A gluténérzékenység jelenleg az egyedüli hatásos kezeléseként, az életen át tartó gluténmentes diéta jelenti.
Szerencsére napjainkra már nem a lemondásról szól ez a kötelező vagy választott diéta, ugyanis a boltokban már számos gluténmentes termék közül lehet választani.
Gluténmentes étrend esetében a táplálkozásunk szerves részét képező normál kenyérfélék és pékáruk kizárása jelenti talán a legnagyobb kihívást. Már a legtöbb élelmiszert árusító üzletben lehet vásárolni 1-1 gluténmentes kenyérfélét, de ízük sok esetben elmarad a hagyományos társaiktól, áruk pedig többszöröse a megszokott pékáru árakhoz képest. Hasonlóan nagy gondot kell fordítani 1-1 főétel vásárlására, készítésére, hiszen egy hagyományos búzaliszttel készülő rántott hús, főzelék, galuska vagy éppen pizza sem fér bele egy gluténmentes étrendbe.
Forrás: KNK PR & Media