Gurulj és formásodj!

Mikor érdemes görkorcsolyázni tanulni?

Akár már három-négy éves korban, amikor a gyerek már biztonságosan áll a lábán. Persze felnőttkorban sem késő nekikezdeni, ám a felnőttkori tanulást már nagyban befolyásolja az eséstől való félelem. Az is meghatározó, hogy milyen állóképességet fejlesztő sportokban vagyunk járatosak. Ha hajlékonyak, edzettek vagyunk, valamint az egyensúlyérzékünk és az állóképességünk is megfelelő, emellett rendszeresen tudunk időt szakítani a gyakorlásra, könnyen és gyorsan fejlődhetünk. A tehetségesebbek intenzív gyakorlás mellett akár két hét alatt is haladó szintre juthatnak.

Milyen előképzettség szükséges hozzá?

Aki túlzottan merev, sokkal nehezebben sajátítja el a magabiztos görkorcsolyázást, mint az, akinek lazák az izmai és hajlékony a teste. Fontos, hogy mielőtt görkorcsolyát húzunk, szánjunk időt a bemelegítésre. Húsz perces nyújtással beolajozhatók az izmaink. Ha valaki nem sportol rendszeresen, tanácsos edzővel kezdenie a gyakorlást. Ha autodidakta módon állunk neki a tanulásnak, olyan hibás mozdulatok rögzülhetnek, amelyek korrigálása utólag már nagyon nehéz, és amelyek adott esetben hátráltathatják is a fejlődésünket.

Mely sportok ismerete jelent előnyt a tanulásnál?

A jégkorcsolyázás és a görkorcsolyázás mozgáskoordinációja szinte ugyanaz. Emellett minden olyan sport előnyt jelenthet, amely fejleszti az egyensúlyérzéket, ilyen például a snowboard, a gördeszkázás, a síelés.  

Milyen izmokat fejleszt?

A görkorcsolyázás az egyik leghatékonyabb aerob-jellegű mozgás, így zsírégető és szálkásító hatású. Elsősorban a lábakat terheli, ezért a comb és a vádli erősödik leginkább. A nők számára oly sokszor problémás testrészek elsődleges formálója, rendszeres görkorcsolyázással izmos, feszes fenék, csípő és comb formálható. A görkorcsolyázás akrobatikus válfaja a felsőtestet is rendesen megdolgoztatja, de kifejezetten erre tervezett pálya, védőfelszerelés és szakedző nélkül ne próbálkozzunk vele!

Hogyan válasszunk görkorcsolyát?

A cipőméretünknél egy számmal nagyobbat vásároljunk, ugyanis lábunk védelme érdekében vastag zoknit kell húznunk, ezért a cipőnkkel azonos méretű görkorcsolyában hamar megfájdulhatnak a lábujjaink, vagy akár a lábfejünk is. Kétféle görkorcsolya kapható: az egyiket keményebb, a másikat puhább, légáteresztő anyagból készítik. A kötésre is érdemes figyelmet fordítani. Vannak olyan görkorcsolyák, amelyeket csak csattal lehet rögzíteni, de ezek kevésbé tartják biztosan a lábat. Inkább olyat érdemes beszereznünk, amelyet fűzővel erősíthetünk a lábunkra, és csak a felső részén zárható csattal. Ez sokkal jobban illeszkedik a lábunkra, stabilitása miatt biztonságban érezhetjük magunkat, ezért könnyebben is tudunk benne haladni.

Egy- vagy kétsoros görkorcsolyával kezdjünk tanulni?

Az egysoros görkorcsolyán egy vonalban, egymás mögött, a kétsoroson egymás mellett két sorban helyezkednek el a kerekek. Ma már főleg az előbbit lehet kapni, de azért elvétve találkozhatunk kétsoros változattal is. Utóbbiban stabilabban állunk ugyan, de nehezebb vele haladni. A kétsoros korcsolyának a kerekei szélesebbek, mint a cipő, ezért kissé terpesztett lábakkal kell hajtani magunkat, ellenkező esetben a kerekek összeakadhatnak, ami eséshez vezethet. Az egysoros korcsolyában – a jégkorcsolyához hasonlóan – meg kell tanulnunk stabilan tartani a bokánkat, utána viszont ezzel a típussal már könnyen boldogulunk. Ráadásul a súlyuk is kisebb, gyorsabb haladást tesznek lehetővé, jobban követik a láb mozgását, és egyszerűbb kanyarodni velük. A kétsoros görkorcsolyában a bokasérülések kockázata nagyobb.

Ha szeretnél még többet megtudni a témáról, lapozd fel a Wellness magazin áprilisi számát!

Találmányok és versenyek
– A sport vélhetően a jégkorcsolyázásból alakult ki, nagyjából az 1700-as években. Első ismert feltalálója egy belga kézműves, Joseph Merlin volt, aki találmányát sajátos módon mutatta be Londonban. Egy farsangi mulatságon a fémkerekekkel felszerelt korcsolyájával átgördült a báltermen, miközben egy hegedűn játszott. Mivel sem kanyarodni, sem fékezni nem volt képes, nekihajtott egy hatalmas tükörnek, és súlyos sérüléseket szenvedett.
– 1819-ben a francia M. Peitibled szabadalmaztatta első egysoros görkorcsolyáját, amely elődeihez hasonlóan merev volt, ezért nehezen lehetett irányítani. A problémára az amerikai James Plimpton kétsoros korcsolyája jelentett megoldást. Napjaiban ismét az egysoros görkorcsolyák az elterjedtebbek, amelyek kiszorították a kétsoros változatot a piacról. 1884-ben jelent meg a golyóscsapágy a kerekekben, ennek köszönhetően a keréken haladás sokkal könnyebbé vált.
– 1921-ben alakult meg az Európai Görkorcsolya Szövetség, 1937-ben pedig az olaszországi Monzában megrendezték az első gyorsasági világbajnokságot.