Borotvával, sőt gyantával esünk neki, mindent elkövetünk, hogy természet adta feladata végrehajtását megakadályozzuk. Arra törekszünk, hogy tökéletesen sima, szőrtelen és száraz, természetes testszagunktól mentes legyen. Pedig az itt található ún. apokrin mirigyek olyan – a közönséges izzadságnál valamivel olajosabb – váladékot termelnek, melyek szexuális jelzésként szolgálnak a másik nem felé. A mirigyek működését a nemi […]
Borotvával, sőt gyantával esünk neki, mindent elkövetünk, hogy természet adta feladata végrehajtását megakadályozzuk. Arra törekszünk, hogy tökéletesen sima, szőrtelen és száraz, természetes testszagunktól mentes legyen.
Pedig az itt található ún. apokrin mirigyek olyan – a közönséges izzadságnál valamivel olajosabb – váladékot termelnek, melyek szexuális jelzésként szolgálnak a másik nem felé. A mirigyek működését a nemi hormonok aktiválják a pubertáskor, azaz a szexuális érettség elérése idején.
Mindent elkövetünk, hogy hódítók és kívánatosak legyünk – miért mondunk hát le önként erről a mindig rendelkezésre álló csáberő-forrásról? Mert ez a váladék sajnos csak akkor kívánatos, mikor a mirigyek frissen termelik: márpedig a modern ember szinte mindig több réteg ruhába bújtatja testét – így a baktériumok a bőrön hamar megkeserítik az édes illatot.
Ezek a kémiai anyagok persze a normál emberi szaglás számára nem vagy csak nehezen ismerhetők fel: hatásukat a tudat küszöbe alatt fejtik ki – ott, ahol eldől, „bírjuk-e valakinek a szagát”, vagy sem.