Kenjem vagy ne kenjem? Félreértés ne essék, napozni, pontosabban napon lenni fontos – hiszen enélkül D-vitamin sem termelődik a szervezetedben. És persze kellenek a fényvédő szerek is, mert nélkülük meg leégnél, ami ugye már korántsem egészséges. Ha azonban frissen bekrémezve besétálsz a vízbe, és leázik rólad a felvitt napvédő réteg egy része (még a vízállóé […]
Kenjem vagy ne kenjem?
Félreértés ne essék, napozni, pontosabban napon lenni fontos – hiszen enélkül D-vitamin sem termelődik a szervezetedben. És persze kellenek a fényvédő szerek is, mert nélkülük meg leégnél, ami ugye már korántsem egészséges. Ha azonban frissen bekrémezve besétálsz a vízbe, és leázik rólad a felvitt napvédő réteg egy része (még a vízállóé is) – az sem neked, sem a vizeknek nem tesz jót. Tudtad például, hogy amikor lemerülsz a tengerbe megcsodálni a korallzátonyokat, a felkent naptejből kiázik egy összetevő, és az egy olyan vírus kedvelt tápláléka, amely elpusztítja a korallokat? Persze a korszerű napozószerek a környezetbe kerülve általában lebomlanak, mégis vannak gyártók, amelyek a környezetre veszélyes termékeket készítenek (ásványolaj-származékokat, hormonhatású adalékanyagokat tartalmazó kencék) – ezeket lehetőleg kerüld. Megoldást jelent, ha nem rögtön azután fürdesz, hogy bekented magad, hanem rá legalább fél órával, mert úgy kevésbé oldódik le rólad az olaj
Kövesd a trendet!
Megteheted azt is, hogy bőröd megfelelő ruházattal óvod, és alatta nem kened be magadat naptejjel. Nyugi, ez nem azt jelenti, hogy vastag kelmékbe kell burkolóznod, hiszen több sportszergyártó is készít olyan fürdéshez való hosszú ujjú pólókat, amik akár „50 faktoros krémmel” is felérnek. A szörfösök, wakeboardosok is ezeket használják, hiszen ez alatt krémezniük sem kell magunkat. Az igazi vízi sportos vidékeken, mint Ausztrália, USA vagy a Karib-szigetek elterjedtek ezek az UV-szűrő anyagból (UPF) készült ruhák, amelyek a sugárzás akár 98 százalékát kiszűrik. Ha te inkább a kicsit többet mutatós nyári trend híve vagy, jó, ha tudod: ma már léteznek olyan mosóporadalékok is, amelyek a sugárzással szemben ellenállóbbá teszik a kimosott ruhákat.
Védd magad olajjal!
Egyes növényi olajok bizonyos mértékig az UV sugarak káros hatásaitól is megvédik a bőrt. A növényi viaszok és olajok természetes fényvédelmét általában 4, a makadámiaolajét 3, a szezám- és az avokádóolajét pedig 1-2 faktor erősségűnek tartják. Amennyiben ésszerűen viszonyulsz a naphoz, és az ártó, illetve égető sugarakat elkerülöd, úgy ezek a városi rohangászáshoz (napozáshoz azért nem!) biztonságosan használhatók. Sőt ha kicsit megpirultál, akkor a bőrnek jót tesz a meleg vízbe cseppentett kevés mandula- vagy más növényi olaj. Ha az otthon tartott aloé növény lehulló leveleit nem dobod ki, hanem elrakod a hűtőbe (vagy frissen szeded), és a levél húsos bőrszövete alatt található géllel bedörzsölöd a piros bőrödet, meglátod, csodákat művel.
Lindsay Lohan után szabadon
Vajon egészséged és környezeted szempontjából jobb, ha barnító krémet használsz? A legtöbb sztár erre esküszik, sőt Lindsay Lohan, aki nem volt megelégedve egyik önbarnítóval sem, saját, természetes anyagokból készült márkát dobott a piacra. Az UV sugárzástól, a bőrráktól, valamint az attól való félelem, hogy a sápadt bőr egészségtelennek tűnik, ma már mindennapos jelenség, nem csoda hát, hogy az barnító termékek piaca igazi virágzásnak indult. Angliában a fogyasztók minden évben közel 8 milliárd forintot, Amerikában pedig 18 milliárd forintot szánnak a „gyönyörű, könnyen elérhető, napozás nélküli” barnulásra. De miközben ünnepeljük ezeket a kencéket mint a napozás biztonságos alternatíváit, néhány terméknél felmerülnek problémák: tartalmaznak például rákkeltő parabéneket (a kozmetikumok egyik tartósítószere – a szerk.), esetleg teszteletlen festőanyagokat… Ez esetben is meg kell tehát nézned, mit emelsz le a polcról!
A témáról bővebben a Maxima magazin legfrissebb számában olvashatsz!
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |