A lelkiismeretes és szorgalmas egyetemisták sok esetben addig tanulnak, amíg rájuk nem tör a kínzó fejfájás. Ez akár azt is jelentheti, hogy a fiatalok nemcsak tanultak lesznek, hanem egyben karcsúak is? Thomas Ellrott, a göttingeni Táplálkozástudományi Intézet vezetője az alábbiak szerint magyarázza a fent említett mechanizmust: A szellemi igénybevétel valóban sok kalória fogyasztásra készteti a […]
A lelkiismeretes és szorgalmas egyetemisták sok esetben addig tanulnak, amíg rájuk nem tör a kínzó fejfájás. Ez akár azt is jelentheti, hogy a fiatalok nemcsak tanultak lesznek, hanem egyben karcsúak is?
Thomas Ellrott, a göttingeni Táplálkozástudományi Intézet vezetője az alábbiak szerint magyarázza a fent említett mechanizmust:
A szellemi igénybevétel valóban sok kalória fogyasztásra készteti a szervezetet. Sőt! Pontosan mérhető, hogy mennyi energiát fogyasztunk el gondolkodással. De természetesen az intenzív gondolkodás energiaigénye nem összehasonlítható a fizikai tevékenységével. Izomtevékenységgel ugyanis - inzenzitástól függően -, ötször, hússzor több kalóriát lehet elégetni, mint ugyanannyi idő alatt végzett intenzív agyi tevékenységgel.
Sokan azt tapasztalják, hogy stresszes körülmények hatására megszabadult néhány pluszkilótól, mivel a stresszhormonok fokozzák a kalóriafelhasználást. De a stressznek megfigyelték már ezzel ellentétes hatását is: valaki a stressz hatására testsúlynövekedést ért el, mivel a szervezete az energiatárolásra állt be. “Minden ember szervezete másként reagál a stresszes helyzetekre” – véli a professzor.
 |
 |
 |
 |
 |