Évezredek óta horkolnak az emberek, a problémára régóta keresték-keresik az orvosok a magyarázatot. A felső légutakban keletkező hangjelenséget az utóbbi néhány évtizedben kezdték el behatóbban tanulmányozni, mióta rohamos fejlődésnek indult az alvással összefüggő légzészavarokkal foglalkozó tudományág. A horkolás a szájgaratban jön létre, ami nem más, mint az orrüreg, a szájüreg és a gége által határolt […]
Évezredek óta horkolnak az emberek, a problémára régóta keresték-keresik az orvosok a magyarázatot. A felső légutakban keletkező hangjelenséget az utóbbi néhány évtizedben kezdték el behatóbban tanulmányozni, mióta rohamos fejlődésnek indult
az alvással összefüggő légzészavarokkal foglalkozó tudományág. A horkolás a szájgaratban jön létre, ami nem más, mint az orrüreg, a szájüreg és a gége által határolt terület, egy elölről nyitott, csontokkal nem merevített, izmos „cső”. Normális esetben rugalmasan tágul ez a cső, az izmok biztosítják a légutak nyitva tartását, a szabad levegőáramlást és a normális légzést. Alvás közben a garat átmérőjét az úgynevezett belégzési reflexek szabályozzák. Az alvásfázisok közti átmenetekben azonban a reflexek gyengülnek, illetve hiányoznak, a légúti keresztmetszet leszűkül, ezért a beáramló levegő mennyisége megnő és felgyorsul. Ez a gyors levegő okozza a lágy szájpad, a nyelvcsap és a garatívek zajos vibrációját – azaz a horkolást.
A horkolás kezelése
Hihetetlen tárháza van a horkoláscsillapító szereknek, kezeléseknek, komoly beavatkozásoknak, előbb azonban azt kell tisztázni, hogy mi lehet a horkolás kiváltó oka, valamint el kell különíteni a veszélytelen horkolást a súlyos következményekkel járó, alvás közben tapasztalható légzéskimaradástól. A kezelések első lépcsője a helyes életmód: a dohányzás abbahagyása, az ideális testsúly elérése. A nyugtatók elhagyása, az alvás pozíciójának megváltoztatása (oldalt, illetve megemelt felsőtesttel) további lépések a horkolás megszüntetésében. Az ittas ember is jobban horkol, hiszen a garatfal feszességét fenntartó izmok lazábbak, ugyanilyen hatásúak az altatók, nyugtatók is. A fül-orr-gégész választ ad az anatómiai elváltozásokra, és ha szükséges, elvégzi a műtéteket: a megnagyobbodott orrkagyló, lágy szájpad, nyelvgyök kisebbítését, orrsövényműtétet, a fogak, illetve az állkapocs illeszkedésének javítását. Segíthetnek a gyógyszerek, az orrlégzést javító orrspray vagy orrtapasz, a szájspray-k, amelyek síkosító bevonatot képeznek a torokban, így csillapítják a horkolás hangját. Bizonyos segédeszközök is hasznosak lehetnek, például a harapást emelő sín vagy a túlságosan laza lágy szájpad merevítése. Hiba azonban azt hinni, hogy a horkolást mindenféleképpen meg kell szüntetni – ugyanis csöppet sem fárasztó (legalábbis a horkolónak), és nem veszélyes az egészségre.
Ami nem horkolás
A technika fejlődésének köszönhetően derült fény arra, hogy a horkolók között lényegesen gyakoribb az alvási apnoe szindróma előfordulása, azaz a vizsgált betegek közül sokaknál hosszabb légzéskimaradást észleltek alvás közben. Az alvási apnoe lényege, hogy kórosan hosszú (10 másodpercnél hosszabb) légzésszünetek jelentkeznek óránként több mint öt alkalommal. Ennek következtében memóriazavarok, ingerlékenység, napközbeni aluszékonyság, fejfájás, csökkent libidó, szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, stroke) alakulhatnak ki. A rendellenes alvási légzésben szenvedő a tünetek megjelenésére figyelhet fel (ingerlékenység, fejfájás, memóriazavar, fáradtság), valamint az, aki vele alszik, észreveheti és figyelmeztetheti a légzéskimaradásra.
A témáról bővebben a Nők Lapja Egészség magazin áprilisi számában olvashatsz!
Horkolásra hajlamosító tényezők
Férfiaknál gyakoribb: rövid nyak, elhízás
Életmódhoz köthető hatások: kimerültség, kevés alvás, háton alvás, dohányzás, alkohol, altató, nyugtató, antihisztamin (antiallergiás szer) szedése
 |
 |
 |
 |
 |