Vészjósló jelek Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia 2010. évi űlésén a szakemberek kiemelten foglalkoztak a klímaváltozás, allergiás betegeket érintő hatásaival. A találkozón került bemutatásra az a tanulmány, melyet olasz kutatók készítettek az éghajlatváltozás, pollenszezonra gyakorolt hatásait vizsgálva. Az 1981 és 2007 közt zajló felmérés során kutatók Olaszország egy bizonyos régiójában vizsgálták a pollenszám […]
Vészjósló jelek
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia 2010. évi űlésén a szakemberek kiemelten foglalkoztak a klímaváltozás, allergiás betegeket érintő hatásaival. A találkozón került bemutatásra az a tanulmány, melyet olasz kutatók készítettek az éghajlatváltozás, pollenszezonra gyakorolt hatásait vizsgálva. Az 1981 és 2007 közt zajló felmérés során kutatók Olaszország egy bizonyos régiójában vizsgálták a pollenszám alakulását. Tapasztalataik alapján az adott időszakban bizonyos allergén növények pollenkibocsátása jelentősen nőtt. Az átlaghőmérséklet emelkedésével a növény virágzási ideje is kitolódott, a pollenszezon az átlagosnál hosszabb ideig tartott. A hosszabbra nyúlt pollenszezon és a magasabb koncentráció miatt a szénanáthás tünetek azoknál is felerősödtek, akik korábban enyhébb panaszokkal vészelték át ezt az időszakot. Kutatók megfigyelései szerint a környezeti változások hatására nem csak a korábbi betegek állapota romlott, de egyre több, az előző években még panaszmentes személynél jelentkezett érzékenység bizonyos pollenekkel szemben.
A baj nem jár egyedül
A klímaváltozás több szempontból jelentősen megnehezíti az allergiás betegek számára a tünetek kezelését.-magyarázza dr. Magyar Donát, aerobiológus. A környezetszennyezés következtében létrejövő magasabb szén-dioxid koncentráció és a hőmérséklet emelkedésének együttes következtében a parlagfű pollentermelése és virágzásának időtartalma megnő. Ahogyan azt az említett olasz tanulmány is mutatja, egyfelől számolnunk kell tehát a pollenszezon-kezdetének és hosszának megváltozásával. A légszennyezettség másfelől önmagában is komoly panaszokat okozhat a betegek számára. A szennyezett nagyvárosi környezetben a légkör kémiai szennyező anyagai a pollen felszínére tapadhatnak, és egyrészt a pollen allergén molekuláival egyidejűleg, másrészt azok szerkezetét is megváltoztatva fokozott hatást fejtenek ki a légzőrendszerben, ezzel az allergiások légúti panaszainak súlyosbodását .
Hazai helyzet
Az időjárásváltozás következményeit sok esetben még a tudósok sem látják előre. Annyi azonban bizonyos, hogy a betegek már most is a megszokottnál intenzívebb panaszokkal küzdenek.-számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin, allergológus főorvos. A korábbi években a növények virágzása a pollennaptárban leírtak szerinti sorrendben követte egymást. A tavalyi és az idei évben azonban a megszokott rend felborult. A hosszúra nyúlt téli időszak után szinte egyik napról a másikra köszöntött be a tavasz. Ennek következtében például a korábban már januárban-februárban virágzó mogyoró és éger pollenszórása most egybe esik a márciusi allergén növények –nyír, nyár, kőris- virágzásával. A hirtelen jött nagy mennyiségű pollen következtében a betegek szervezetének nincs lehetősége megfelelően regenerálódni, a megváltozott környezeti hatások következtében az orrnyálkahártya tehát folyamatosan, akár heteken, hónapokon át is gyulladásban van.
A klímaváltozás azonban nem csak az allergiás betegeket sújtja. A korábban panaszmentes egyéneknél is egyre többször figyelhetőek meg légúti allergiás tünetek. Az időjárás változásának következtében tehát nem csak az allergiás tünetek súlyosbodásával, de az allergiás betegek számának növekedésével is számolnunk kell.
Forrás: Budai Allergiaközpont sajtóközleménye
 |
 |
 |
 |
 |