Erősítsd szervezeted D-vitaminnal!

A tél a megfázások, felső légúti megbetegedések kritikus időszaka, a hideg idő beköszöntével fogékonyabbaká válhatunk a vírusos és bakteriális fertőzésekre. Egyre többször hallhatunk-olvashatunk arról az elméletről, mely szerint a vírusos eredetű légúti fertőzések és különösen az influenza hátterében a D-vitamin szezonális hiánya, szintjének szervezetünkben történő csökkenése áll. Dietetikus szakértőnkkel ezúttal ennek a kérdésnek jártunk utána.

D-vitamin és influenza – lehet kapcsolat

D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több különböző molekulát. Szakemberek gyakran hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes, és számos életfunkcióban fontos szerepet játszik. Testünk a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is pótolhatjuk hiányát: májban, tőkehalmáj-olajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható, ezek rendszeres fogyasztásával is fedezhető szükséglete. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80 százaléka szívódik fel.

Két fő formája van, a D3-kolekalciferol és a növényi eredetű D2-ergokalciferol. A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya-sugárzásának hatására 7-dehidrokoleszterinből. A D2 forma azonos hatékonysága a D3 vitaminével vitatott. A nemzetközi szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend követése, és a napfény hiánya, vagy kerülése esetén mesterséges vitaminpótlásra lehet szükség.

A csontok erősítéséről közismert D-vitaminnak a vérképzésre, sejtosztódásra és sejtérésre is befolyása van, bizonyos kutatások szerint kielégítő vérszintje csökkentheti az emlő-, vastagbél- és prosztatadaganatok kialakulásának kockázatát is, de más daganatok sejtjeinek osztódására, és áttéteinek kialakulására is gátló hatása lehet. Az immunrendszer működését is modulálni képes, így a vírusos fertőzések megelőzésére való hatása sem zárható ki. Az influenza vírusai által okozott megbetegedések és halálesetek adatainak elemzése mai tudásunk szerint összefüggést mutatott ki az évszakok és a vér D-vitamin szintjének változása között, és az is igazolt, hogy antimikrobiális peptidek termelésében is szerepet játszik a D-vitamin. Ez arra utalhat, hogy létezhet kapcsolat a fertőzések elleni védekezés és a vitaminellátottság között. Vizsgálatok ráadásul a nyilatkozatokban újra megerősített hivatalos hazai ajánlásokat jelentősen meghaladó kiegészítés védő hatását mutatták ki. Magyar szaklapban is több éve leírták, hogy Európában télen indokolt lehet a D-vitamin mérsékelt kiegészítése. Azt azért jó tudni, hogy a D-vitamin még kiegészítés fogyasztásakor sem helyettesítheti a védőoltásokat, még akkor sem, ha sajnálatos módon a közelmúltban hazai és nemzetközi botrányok és visszaélések kapcsolódtak ezek gyártásához.

D-vitamin kiegészítés – igen vagy nem?

Egyre több szakember gondolja a világon, hogy a D-vitamin szükséglet nagyobb a korábban megállapítottnál. Az USA kórházaiban rutinmérés a D-vitamin szintjének mérése, amire itthon nincs, illetve alig van mód (magánlaborokban megoldható). Nehéz helyzetbe hozzák a nemzetközi szakirodalmat és ajánlásokat naprakészen követő dietetikusokat a magyar állami intézmények, mivel nekünk utóbbiak ajánlásait kell követnünk. Még akkor is így van ez, ha a mérsékelt D-vitamin kiegészítés nagyon biztonságosnak tekinthető hónapokon át végezve is. Azt azért talán leírhatom, hogy ha télen gyakran szenvedünk felső légúti megbetegedésektől, vagy könnyen elkapjuk az influenzát, akkor nagy biztonságossága miatt orvossal konzultálva akár mérsékelt D-vitamin pótlással is meg lehet próbálkozni a megelőzés érdekében, természetesen az orvos által javasolt egyéb védő módszerek alkalmazása mellett. Orvosi, dietetikusi felügyelet nélkül a 400-800 NE/nap mennyiséget meghaladó D-vitamin kiegészítés kockázatokat is magában rejthet, jelenleg nem javasolható.