Van azonban néhány dolog, amire érdemes odafigyelni, hogy a nagy igyekezetben nehogy károsítsuk az egészségünket. 1. Honnan származik a hal? Bizonyos halgazdaságok már nagy nemzetközi figyelmet kaptak, ugyanis a halakat olyan körülmények között tartják, amelyek az emberi egészségre is veszélyesek lehetnek. A WWF-en kívül a nyugati média is sokat foglalkozott már a Mekong folyó szennyezettségével, […]
Van azonban néhány dolog, amire érdemes odafigyelni, hogy a nagy igyekezetben nehogy károsítsuk az egészségünket.
1. Honnan származik a hal?
Bizonyos halgazdaságok már nagy nemzetközi figyelmet kaptak, ugyanis a halakat olyan körülmények között tartják, amelyek az emberi egészségre is veszélyesek lehetnek. A WWF-en kívül a nyugati média is sokat foglalkozott már a Mekong folyó szennyezettségével, ami azért is probléma, mert némely halfajt – nagyrészt pangasiust – az ázsiai folyóban tenyésztenek. A természetvédelmi szervezet szakemberei szerint rengeteg rovar- és növényirtó szer ömlik a Mekongba, amely nagy mennyiségű halfogyasztás mellett az emberi egészségre is ártalmas lehet.
2. Kap-e hormonokat vagy más mesterséges anyagokat?
Egyes halfajok annyira elterjedtek világszerte, hogy természetes módon nem lehetne kiszolgálni az emberek igényeit. Ezért a tenyészetekben női hormonokat fecskendeznek a halakba, hogy minél gyorsabban fejlődjenek, és minél több ikrát rakjanak. Mivel kis helyen rengeteg halat tartanak, a betegségek és sérülések elkerülése érdekében a tenyésztők antibiotikumokat és vegyi anyagokat is adnak a halaknak.
3. Támogassuk a fenntartható halfogyasztást!
A túlhalászat igen komoly probléma napjainkban, egyes fajokból annyit halásznak, hogy az már veszélyezteti az állomány fennmaradását. Callum Roberts tengerbiológus szerint 2050-ig a világ felének már nem fog hal jutni, csak iszap és medúza. Hogy tompítsunk ezen a negatív jövőképen, igyekezzünk olyan halat vásárolni, amely el van látva valamelyik fenntartható halászatot támogató szervezet pecsétjével. Ezen kívül még a WWF által kiadott halkalauzban is tájékozódhatunk arról, hogy melyek azok a halak, amelyeket gond nélkül fogyaszthatunk.
4. Kerüljük a konzervben érkező halakat
Milyen jó is az, amikor egy dolgos nap után csak benyúlunk a kamrába egy doboz tonhal vagy szardínia konzervért, és fél óra alatt már kész is az ízletes Nizzai saláta vagy a tonhalas spagetti. Mindezek ellenére érdemes friss halat beszerezni és elfelejteni a konzerveket, ugyanis ezeknek roppant magas a higanytartalma, így a halvacsora többet árt, mint használ. Egy amerikai kutatás szerint, ha egy 60kg-os nő heti 350g tonhalat fogyaszt, akkor akár 400%-kal is megemelkedhet szervezetében a biztonságos higanyszint.