Mosolyogva győzd le a stresszt!

Mennyit hallottad gyerekkorodban, hogy nevess, mert úgy szebb, örömtelibb vagy, meg hogy két ember között ez a legegyenesebb út. Hitted is, meg nem is. De most újabb, és igen meggyőző érv látott napvilágot a mosolygás mellett. A vigyorgás ugyanis nemcsak lelkileg, de fizikailag is segíthet abban, hogy átvészeljük a nagyobb megpróbáltatásokat – legalábbis ezt állítják amerikai kutatók legújabb eredményikre hivatkozva. 

Mosoly-kódex

Azt már Emiliana Simon Thomas agykutató és Dacher Keltner pszichológus professzor megállapította, hogy a semleges, pókerarc és a száj körüli izmokat éppen hogy megmozdító normál mosoly mellett, van még legalább hatféle mosolyunk, melyekkel mást és mást üzenünk a külvilágnak.

1. A Duchenne-mosoly: Ez tulajdonképpen őszinte vigyort jelent, amelyet a XIX. századi francia tudósról neveztek el. Ilyenkor nemcsak a száj, hanem a szem környéki izmok is dolgoznak.

2. A flörtölő, szégyenlős mosoly: Ilyenkor a szemünk sarkából tekintünk partnerünkre és fejünket kissé oldalra döntjük.

3. A szórakozott mosoly: Ilyenkor a nevetéssel együtt hátravetjük a fejünket, például, ha jó viccet hallunk.

Az eddig felsorolt típusokról a kutatók azt tartják, hogy alapvetően énközpontú megnyilvánulások. Ilyenkor a többiek felé, az alapreakción túl általában nem következik semmilyen további lépés. Nem úgy a következő három mosolygás típusnál, melyek szociálisan provokatívak, és olyan igényeket is közvetítenek, mint például a szorosabb kapcsolat kialakítása.

4. Szerelmes mosoly: Ez közvetíti legintenzívebben a kapcsolatkialakítás igényét. Ilyenkor a mosolygás egy kicsit billentett fejtartással és nyugodt tekintettel párosul.

5. Az érdeklődő mosoly: A mosolygás e fajtájával a párbeszéd folytatására buzdítjuk társainkat. Jellemezője a nevetéssel egy időben felvont szemöldökök.

6. A kínos mosolyról sem feledkezhetünk meg. Ha valamin kínosan vigyorgunk, akkor a tekintetünket általában végig a padlóra szegezzük.

Nevetni kell, ennyi az egész

Biztos láttál már olyat, aki egy tulajdonképpen szomorú helyzetben nem sírja el magát, hanem épp ellenkezőleg. Idétlenül felnyihog és hiába szólítják fel, nemhogy nem tudja abba hagyni, de tán még inkább vigyorog. Ilyenkor nyilván te is azt gondoltad, hogy milyen ütődött, vagy illetlen az adott illető, pedig valószínűleg csak így tudta oldani a benne lévő feszültséget. Ezt is bizonyították már korábban is a tudósok. Ők ugyanis azt mondják, hogy közvetlenül akkor, amikor stressz ér minket, illetve közvetlenül utána, a pozitív érzelmek, mint a jó hormonokat felszabadító nevetés, segíthetnek a trauma feloldásában. A Tara Kraft és Sarah Pressman vezette cansasi egyetemi mutatócsoport csaknem 170 önkéntesen végezett mostani vizsgálata pedig elsőként arra is fényt derített, hogy a mosolygás milyen hatással van a stresszen való túljutásra, annak feldolgozásában segít-e, s ha igen, akkor hogyan.

A teszt elvégzése előtt a résztvevők egy-egy csoportjának megtanították, hogy milyen a semleges arckifejezés, a normál mosoly és a valódi, őszinte vigyor. Az önkéntesek más csoportjainak ugyanakkor azt tanították, hogy úgy tartsanak a szájukban evőpálcikát, hogy arcizmaik éppen ezeknek az arckifejezéseknek megfelelően húzódjanak össze. A vizsgálatok alatt aztán olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek rövid időre óhatatlanul stresszel jártak. Eközben a kutatók mérték az önkéntesek szívritmusát és stressz-szintjét.

Az értékelés bebizonyította, hogy a mosolygás valóban befolyásolja fizikai állapotunkat, még akkor is, ha az arcizmaink nem szándékosan húzódnak össze. A kutatás kiderítette emellett azt is, hogy a kiváltott stressz-hatáson azok jutottak túl leghamarabb, akik arcán közben őszinte mosoly tükröződött. Őket a standard, azaz normál mosolyúak követték, míg legkésőbb a pókerarcúak tették túl magukat az őket ért traumán. Érdekes, hogy azok az evőpálcikát a szájukban tartók is hamarabb tértek magukhoz a megrázkódtatás után, akiknek az volt a feladatuk, hogy így mosolyogjanak.

Márpedig mindez azt mutatja az orvosok ScienceDaily-ben közzétett tanulmánya szerint, hogy amennyiben mosolyogva fogadjuk a minket érő, rövid ideig tartó traumát, az valóban segít csökkenteni testünkben a stresszre adott válasz intenzitását, függetlenül attól, hogy közben érzünk-e boldogságot. 

Fotó: Profimedia – Red Dot