Örökölted apukád barna szemét és anyukád arcvonásait? Az alma nem esik messze a fájától – szokták mondani. Persze vannak olyan jelenségek, melyek a szülői gének kereszteződéséből egyértelműen kiszámíthatók, mint például a vércsoport, de vannak olyan jelenségek, melyek nem ilyen egyszerűen képződnek.
1. Magas koleszterinszint
Általában a rossz étrendet szokták okolni, de az igazság az, hogy a magas koleszterinszint leginkább genetikai eredetű. Körülbelül 500-ból 1 embernek van olyan genetikai mutációja, mely eredményeként a korai szívroham és stroke kockázata jelentős. Ez a mutáció megakadályozza a koleszterin normális lebontását, így az a vérben felhalmozódik. Mit tehetsz ellen? Ha nálad is jelen van a kockázat, térj át a vegán étrendre vagy próbálj gyakran kardiózni, mert ezekkel csökkentheted a koleszterin szintjét.
2. Mellrák… apukádtól
Amikor a családi kórtörténethez a mellrákban érintetteket kérdezik, mindenki a női ágon kezd gondolkodni. Azonban mindenképpen végig kell venni az apai ágat is, mert a BRCA1 és BRCA2 mutáció akár onnan is örökölhető. Az, hogy a férfiak esetében nem alakul ki a mellrák, nem jelenti, hogy nem hordozzák a mutálódott gént és náluk sokkal gyakrabban alakul ki prosztata- és hasnyálmirigyrák.
3. Férfias kopaszodás… anyukádtól
Akár hiszed, akár nem, azt a bizonyos gént, ami a férfiak kopaszodását idézi elő, a legtöbben az anyukájuktól öröklik. De még mielőtt azt hibáztatnád, aki a világra hozott, érdemes tudnod, hogy a kopaszodásért a környezeti tényezők is felelőssé tehetők.
4. Autoszomális recesszív betegségek
A helyzet az, hogy habár sok olyan betegség van, ahol a családi kórtörténet segítheti az orvosokat, nagyon sok esetben teljesen felesleges. Az autoszomális recesszív betegségek 80%-ánál például két teljesen egészséges szülőnek születik beteg gyermeke. De ha mind a két szülő érintett, annak az esélye, hogy a betegség öröklődjön, csupán 25%. Ilyen betegség például a Wilson-kór, ami a rézanyagcserét érintő probléma és hatékonyan kezelhető. Sajnos kevesebb sikerrel tudják a gerinc eredetű izomsorvadást kezelni, ami nagyon sok esetben oka a csecsemőhalálnak.
5. Fiatalkori cukorbetegség
Akárcsak a koleszterin esetében, a fiatalkori cukorbetegség is számos genetikai és egyéb tényező következménye lehet. A problémát az jelenti, hogy a fiatalok között szinte minden tünet nélkül jelentkezik a betegség, mert nem híznak el és aktív életet élnek, vagyis a „klasszikus” cukorbetegséggel járó tünetek nem jelentkeznek.
6. Laktózintolerancia
A genetikainak nevezett laktáz-hiány egy veleszületett rendellenesség, ami már csecsemőkorban laktóz-intoleranciát okoz, de ez nagyon ritka. A felnőtt kori laktóz-intolerancia azonban igen gyakori, a lakosság 65%-át érinti. A laktáz enzim hiánya azt idézi elő, hogy a tejben és tejtermékekben lévő cukrot, a laktózt nem képes lebontani az érintett szervezete, ezért hasmenést, hányást, rosszullétet tapasztalhat a tejtermékek fogyasztása után.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |