Dohányzik, cukorbeteg, esetleg túlsúlyos? Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint nagyon hasznos lehet egy egyszerű módszerrel, az arteriográfiával megvizsgáltatni az erei állapotát, hiszen ezek a rizikófaktorok jelentősen növelik az érszűkület kialakulásának esélyét.
A korai diagnózis megelőzheti a szívinfarktust is
Az érszűkület gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet. Holott a korai felismerés rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.
Ki a veszélyeztetett?
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.
Feltétlenül vegyen részt szűrésen, ha
- túlsúlyos,
- dohányzik,
- stresszes életmódot folytat,
- magas a vérnyomása,
- családjában többeknek van magas vérnyomása és szívbetegsége,
- nőként változó korba érkezett,
- magas a koleszterin- és/vagy trigliceridszintje,
- jellegzetes panaszokat észlel (gyaloglási nehézség, vádlifájdalom, nehéz láb-érzés),
- váratlan memóriazavarai vannak- ez az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!
Hogyan diagnosztizálható?
A szakorvosoknak a gyaloglás is egyfajta diagnosztikus módszer, ugyanis abból, hogy hány métert tudsz megtenni fájdalom nélkül, következtéseket vonhatnak le. Az érszűkületet ugyanis kirakatbetegségnek is hívják, hiszen az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne.
Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés azonban csak előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
Korai stádiumban, vagy akár tünetmentesség esetén is beválhat a fájdalommentes arteriográfia, amely során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról, illetve merevségéről, és a szív munkájáról is.
Teendők arteriográfos vizsgálat előtt
- 3 órán belül nem szabad sokat enni, kávézni és dohányozni
- 10 órán belül az alkoholfogyasztás is kerülendő
- a vizsgálat előtt közvetlenül ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás
- a szokásos gyógyszereket be lehet szedni, de azokról tájékoztatni érdemes az orvost
- korábbi leleteket, zárójelentéseket célszerű magunkkal vinni.
Forrás: Budai Kardioközpont
 |
 |
 |
 |
 |