Az allergia minden évszakban támad!

Az allergiások egy részénél, szinte napra pontosan augusztus 20-a a fordulópont, ha a legtöbb allergiás megbetegedést okozó parlagfű –fekete üröm (pollen) allergiát nézzük. Az augusztus elején még enyhén jelentkező tünetek, augusztus legvégére már számos kellemetlen napot és éjszakát jelenthetnek. Az orrfolyásos, köhögős, esetleg asztmatikus tünetek szeptember folyamán sem mindig gyengülnek, ezért érdemes allergológus szakorvoshoz fordulni – javasolja dr. Göndöcs Rita a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyermek – tüdőgyógyásza, valamint dr. Ragó Zsuzsanna kutatás –fejlesztési vezető.

Melyik allergén mikor támad?

A hazai éghajlati viszonyok között a pollenszezon időjárástól függően február végétől az első fagyokig tart, három jól elkülöníthető időszakkal. Tavasszal 4-12 hétig a fák, májustól 3-5 hónapon át a fűfélék, nyár második felében és ősszel a gyomok: a fészkes virágúakhoz tartozó parlagfű, fekete üröm és csalánfélék. A meleg idő beálltával a kültéri penészgombák spóraszáma is emelkedik, mely kora őszig szintén magas marad. A parlagfű Észak-Amerikában őshonos, magvait a múlt század elején hurcolták be gabonaszállítmányokkal. A virágporszórása július végén kezdődik és a legtöbb tünetet augusztus eleje-közepétől szeptember végéig okozhatja.

A pollenek asztmát okozó mechanizmusa máig sem tisztázott – az ép teljes parlagfű pollenszemcsék 20-60 um átmérőjűek, túl nagyok ahhoz, hogy lejussanak a kislégutakba. Feltehetőleg a pollenek töredeznek, de az allergiáért felelős fehérjemolekulák épen maradnak, és ezek juthatnak le a légutakba. Az tény, hogy egyetlen megtermett növény, akár több milliárdnyi virágporszemet is képes a levegőbe juttatni. Virágzása elhúzódó, július közepétől október elejéig tart, augusztusban a legintenzívebb és a nagyon érzékenyeknél a fagyokig okozhat tüneteket. Rendkívül szapora gyomnövény. Kalászosokban, kapásokban, konyhakertekben, tarlón, utak mentén, lakókörnyezetben a leggyakoribb. A földbe került magja harminc évig csíraképes.

Intézetünkbe sokszor kész diagnózissal jön a beteg: “augusztusban, szeptemberben van panaszom, biztos parlagfű-allergiás vagyok.”

Az elvégett vizsgálatok során azonban a bőrteszt nem mindig parlagfűre, hanem feketeürömre, de lehet penészgombára is pozitív. Ilyenkor könnyű dolgunk van, egyértelmű az allergén azonosítása.

Amennyiben a parlagfű és fekete üröm bőrtesztünk együttesen jelez bőrpírt, göböt, viszketést, akkor érdemes további vizsgálatokat végezni. Ha nemcsak tüneteket csökkentő gyógyszeres terápiát javasolnánk a betegnek, – amit többnyire recept nélkül maga is megvásárolhat a patikában -, hanem egy hosszú távon is hatékony kezelést keresünk a számára, akkor meg kell keresnünk az allergén elsődleges fehérjekomponensét, ami a tünetekért valóban felelős. Ezt a molekuláris allergiadiagnosztikai módszerrel tudjuk feltárni. Ennek eredményével pedig meghatározhatjuk a beteg allergén immunterápiáját.

A kültéri levegő penészgomba spóraszáma kora tavasszal, nyáron és kora ősszel emelkedik – ősszel, amikor a parlagfű is támad, különösen magas szintet tud elérni. Hol találhatóak: avar, komposzt, széna, kültéri szemetes tárolóink környéke sok penészgombát tartalmazhat.

Ha végre túl vagyunk a pollenszezonon, elkezdődik a fűtési időszak. És ezzel együtt az poratka allergia is támad. Az atkaallergiások októberben kezdenek erősebb tüneteket észlelni, mert a lakásokban a fűtéssel megteremtjük nemcsak magunk, de az atkák számára is az ideális körülményeket. Természetesen több időt is töltünk zárt helyiségekben. A fő atkaszezon Magyarországon októbertől áprilisig tart.

Aki érzékeny ezekre a kis pókfélékre, az a régi, ódon házakban, lakásokban, nyaralókban, hotelekben, táborokban fűtés nélkül is gondban lesz, a meleg nyári napokon is. Az atka allergia tehát egész évben támadhat.

Mit tegyünk?

Ha tudjuk, mire vagyunk allergiások pontosan, akkor az allergén elkerülésével tudunk védekezni a kellemetlen tünetek ellen. Ez legtöbbször megoldhatónak látszik az állati szőrök okozta allergiák esetén. Nem simogatunk kutyát, macskát, nem megyünk istálló közelébe, vagy elajándékozzuk a tengerimalacot.

Kültéri és beltéri penészgomba ellen is könnyebbnek tűnik védekezni. Beltéren kiirthatjuk a gombát, kültéren pedig kerüljük a magas koncentrációjú gombaspórás helyeket. Bár ez sem mindig hoz eredményt.

Tervezhetünk minden évben egy „pollenmentes” nyárvégi utazást például a tengerpartra, ami máig parlagfűmentes övezetnek számít. Meg kell említeni, hogy a mediterrán részen viszont a fekete üröm bőséggel virágzik. Nehezen kivitelezhető, hogy „iskola- és munkaszezonban” elutazzunk az aktuálisan pollenszóró növények elől. Nyír, mogyoró, éger gyertyán, tölgyfák, majd a pázsitfüvek tavaszi-kora nyári virágzásakor kevésbé engedhetünk meg egy 1-1,5 hónapos szabadságot a gyermekkel, hogy dél felé vegyük utunkat.

Az allergia elleni gyógyszerek enyhe tünetek esetén jó eséllyel segíthetnek. Pollen allergia esetén emellett hordjunk napszemüveget, naponta zuhanyozzunk és mossunk hajat.

Fontos az atkaallergiások számára, hogy mindig tiszta környezetben, lehetőleg új bútorok, lakástextíliák, szőnyegek között éljenek. Ha ennek ellenére is vannak tünetek, akkor a lakóhelyiségeket lehet racionálisan átrendezni, minél több szövetanyagot kiküszöbölve, antiallergiás anyagokat használva. A gyermekeknél a plüssállatok számát redukálni szükséges, és azokat hetente 60 fokon ajánlott kimosni, vagy 24 órára lefagyasztani. A háziporatka mennyiségét csökkenthetjük a fent említett módon, de mivel mindenütt előfordulnak, nem mindig érünk el teljes tünetmentességet.

Közepesen súlyos vagy súlyos tünetek esetén, azaz amikor a panaszok alvásproblémát, nappal csökkent koncentrációképességet, fáradékonyságot, teljesítmény-csökkenést okoznak akár felnőttnél, akár gyermeknél, érdemes elgondolkozni az allergén immunterápián. Sok kisgyermek szénanáthája például asztmába mehet át idővel. A tünetmentesség biztosítása mellett ettől a betegségtől is megóvhatja a gyermekeket a kezelés, amely hosszú távon segíthet abban is, hogy az allergiánkat okozó pollen, penészgomba vagy poratka szezonban is teljes életet élhessünk.

Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Képek: Pinterest