Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

–     Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.

–     A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.

–     Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.

–     Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.

–     A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.

–     Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.

–     A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.

–     Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

Milyen az abszolút kontraindikációk?

–     Aortarepedés – a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.

–     Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.

–     Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.

–     Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.

–     Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.

–     Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.

–     Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.

–     Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.

–     Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.

–     Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

–     Súlyos magas vérnyomás.

–     Bal oldali aorta szűkülete.

–     Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.

–     Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).

–     Középsúlyos aortaszűkület.

–     Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.

–     Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).

–     Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).

–     Egy hónapon belül történt stroke.

A kardiológusnak mérlegelnie kell

– A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Forrás: Budai Kardioközpont