Főoldal > EGÉSZSÉG > Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

egészségEKGszívszívizomterheléses ekgvizsgálat
0

Írta:

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

     Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.

     A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.

     Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.

     Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.

     A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.

     Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.

     A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.

     Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

75648040 - dr. gently holding a heart on white background

Milyen az abszolút kontraindikációk?

     Aortarepedés – a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.

     Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.

     Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.

     Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.

     Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.

     Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.

     Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.

     Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.

     Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.

     Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

     Súlyos magas vérnyomás.

     Bal oldali aorta szűkülete.

     Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.

     Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).

     Középsúlyos aortaszűkület.

     Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.

     Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).

     Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).

     Egy hónapon belül történt stroke.

A kardiológusnak mérlegelnie kell

– A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Forrás: Budai Kardioközpont


További cikkeink a témában

hyperhidrosisizzadás

Mikor kóros az izzadás?

Írta:
0

A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgás hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés, a hyperhidrosis azonban igen kellemetlen lehet, azonban dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus szerint van rá megoldás.

Kövess Facebook-on!
X