A véralvadásgátló terápia életmentő lehet, hiszen segítségével megelőzhető a vérrögök kialakulása (vagy legalábbis minimálisra csökkenthető az esély). Azonban a rosszul megválasztott/betartott kezelés nagy veszélyeket is rejt- ilyen pl. a vérzésveszély. Hogy milyen jelekre kell figyelni, és hogy miként lehet elkerülni, arra prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája adott választ.
Ezért okozhatnak vérzést a véralvadásgátlók
A véralvadásgátlók jelentősen „belenyúlnak” a véralvadási folyamatokba, és a vérzékenység irányába tolják el a váralvadás/vérzékenység egyensúlyát. (Ez azért történik, hogy a szervezet saját fibrin-rög oldó képessége jobban érvényesülhessen.) Mivel ezen készítmények megnyújtják a alvadási időt, így fennáll a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye. Ez jelenthet kisebb és nagyobb vérzéseket is. Előfordulhat, hogy erősebb menstruációs vérzés, fogínyvérzés, a szemen kötőhártya bevérzések stb. jelentkeznek, de súlyos esetben akár életveszélyes belső vérzések is felléphetnek.
Mely véralvadásgátló alkalmazása esetén nagyobb a rizikó?
Sajnos az összes fajta véralvadásgátló magában hordozza a rizikót, akár kumarin, akár heparin, akár NOAC készítményeket használunk. Viszont tanulmányok szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetén némileg csökken a rizikó.
Mint ismeretes, kumarin-típusú véralvadásgátlók dózisirányítását az INR nevű laboreredmény dirigálja, a Na-heparin adását az un. Antivált partialis thromboplastin idő, míg vannak olyanok (mint pl. az LMWH-k), ahol közvetlenül kell mérni az un. farmakodinámiás hatást . Az un. „új” típusúak szedésnél ezt ritkán, indokolt esetben kell elvégezni- mondja a szakember.
Ezekre a tünetekre figyeljen
- erős menstruációs vérzés
- vérszegénység, vashiány
- fogínyvérzés pl. fogmosás során
- nehezen elálló vérzések (pl. sérülés esetén)
- a szem kötőhártya bevérzése
- megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok a bőrön, véraláfutások
- vérvizelés
- véres széklet
Hogyan lehet elkerülni a vérzéses szövődményeket véralvadásgátló szedése során?
Amennyiben régebbi típusú szert szed, úgy nagyon fontos a rendszeres INR vizsgálat, hiszen ezáltal képet lehet kapni a véralvadási folyamatok mértékéről. Az esetek többségében 2- 3 közti érték az elérendő cél. Amennyiben ennél magasabb, úgy az egyensúly a vérzékenység irányába tolódott el, vagyis ekkor megnő a vérzéses szövődmények rizikója. Ekkor a kezelőorvos vagy más dózist javasol, illetve kideríti, mi is állhat a magas INR hátterében (pl. gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha alacsony, akkor a megszokottnál több K-vitamin bevitele). Megoldás jelenthet NOAC készítményre való áttérés, ugyanis ekkor nincs szükség sem INR ellenőrzésre, és nem kell gyógyszer-ételkölcsönhatástól sem tartani- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A másik, amire nagy figyelmet kell fordítani, az az, hogy ha elfelejt bevenni egy tablettát, soha ne használjon másnap dupla annyit, inkább maradjon ki egy szem!
Mit kell tenni, ha a vérzés bekövetkezett?
Ha központi idegrendszerben bekövetkezett vérzés gyanú jelei felmerülnek (beszédzavar, végtaggyengeség, bénulások, stb.), vagy ha emésztett vér ürül a széklettel (fekete a színe),, vagy vérvizelés jelentkezik, akkor azonnal kórházi kezelés szükséges. Véraláfutások, bő menstruáció, fogínyvérzés esetén másnap jelentkezzen a beteg a kezelőorvosánál! Helyes, ha az aznap reggeli gyógyszerbevételt elhalasztja a sürgősséggel elvégezett laboratóriumi vizsgálatok eredményének megérkezéséig.
Forrás: Trombózisközpont
 |
 |
 |
 |
 |