„Minek szedjem, nyáron úgyis mindig süt a nap!” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel nap, mint nap találkozhatunk, a D-vitamin szedése mégis fontosabb kérdés ennél: a hiányával ugyanis komoly egészségügyi veszélyeknek tehetjük ki magunkat.
Az elmúlt pár évben az orvostudomány hatalmas áttörést ért el a vitaminok tekintetében is: a kutatók sikeresen bebizonyították, hogy a D-vitamin nemcsak a csontképzést segíti, de az immunaktivitást és a velünk született sejtek funkcióját is fejleszti, sőt! Csökkenti a gyulladásokat, megvéd az influenza és a megfázások ellen, és az oxidatív stressz állapotát is megelőzi.
Mindezek ellenére sokan még mindig alábecsülik a kalciferol, azaz a D-vitamin szerepét, pedig hiányállapota – a modern életvitelből adódóan – szinte mindenkit érinthet. Az időskori csontritkulás, az angolkór, az izomgörcsök, a fogak fokozatos romlása, a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, az asztma és a szív- és érrendszeri betegségek mind a D-vitamin hiányállapotára vezetnek vissza: amennyiben ugyanis elegendő mennyiséget raktároz a szervezetünk, sokkal kevesebb esélyünk van az említett betegségek kialakulására.
A D-vitamin az ultraibolya sugárzás hatására képződik a szervezetünkben: napsütéses időben akár napi fél óra is elég lehet arra, hogy a testünk feltöltődjön kalciferollal, a téli időszakban viszont erre nincs esélyünk.
A magyar lakosság 95%-a például D-vitamin hiánytól szenved a tél végére, amit megfelelően csak tablettaszedéssel tudunk pótolni.
A hiányállapot elkerülése érdekében 3 éves korig kötelezően kell D-vitamint szedni, utána pedig életkortól, egészségügyi állapottól és évszakoktól függően kell a napi adagot beállítani – egy egészséges felnőtt esetében ez napi 1500-2000 NE (Nemzetközi Egység).
Mindezek ellenére D-vitamint csakis az orvos által előírt mennyiségben szabad szedni – ne kísérletezzünk a saját adagunk beállításával – , hiszen túladagolása súlyos veseelégtelenséghez és más szövődménykehez is vezethet.
Ahhoz, hogy az orvosunk meg tudja mondani a saját D-vitamin szintünket ill. az előírt adagunkat, laboratóriumi vérvizsgálatra és csontsűrűség mérésre (denzitometria) van szükség – ezek azonban fájdalmat és rövid ideig tartó eljárások.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |