Biztosan a pajzsmirigy a pluszkilók oka?

A pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek körülbelül felénél észlelhető csökkenő étvágy melletti testsúlynövekedés, ez átlagosan 3 kg.  Dr. Bajnok Éva, a Duna Medical Center obezitológus szakorvosa szerint 10%-os testsúlynövekedést már nem lehet csupán a pajzsmirigy rovására írni. 

A pajzsmirigyhormonok a szervezet szinte valamennyi sejtjére hatnak, ezért több szempontból is befolyásolhatják a testsúlyt és testösszetételt. Szabályozzák az alapanyagcserét, oxigén felhasználást, hőtermelő képességünket és az úgynevezett spontán motoros aktivitást. Hatással vannak a folyadék és sóháztartásra és az izmok, ízületek működésére is.

A pajzsmirigy alulműködésére utaló jelek és tünetek lassan alakulnak ki és elég általánosak: jellemző ilyenkor a gyengeség, fáradékonyság, aluszékonyság és memóriazavar, de utalhat a betegségre az is, ha folyton fázunk, székrekedésünk van, ha száraz a bőrünk, elvékonyodik a hajunk, a körmeink töredeznek, ritkul a szemöldökünk, hangunk rekedt vagy mélyül. Izomfájdalom vagy merevség, fájdalmas, merev, duzzadt ízületek is pajzsmirigy alulműködésre utalhatnak, de jelentkezhet menzeszzavar, libidócsökkenés és terméketlenség, lassabb pulzus, emelkedett vérnyomás, fulladás, hangulatzavar, megnagyobbodott pajzsmirigy, magasabb koleszterinszint, és vérszegénység is. Hosszú távon szív és –érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulása vagy a meglévő romlása, fokozott csonttörékenység is előfordulhat.

A lista hosszú, és hiányzik belőle a testsúlynövekedés, amiről már nagyon sokan hallottak vagy olvastak. A pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek felénél vehető észre a csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés, ennek átlagos mértéke azonban csak 3 kg. A betegség nőknél lényegesen gyakoribb, ezért az ennek következtében kialakuló többletsúly is nagyobb valószínűséggel magyarázható. Tudni kell azonban azt is, hogy jelentős, 10%-os testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy rovására írni.

Az elhízások csupán 10-15%-ában áll a háttérben úgynevezett másodlagos, tehát nem az életmóddal magyarázható ok, többek közt hormoneltérés. A pajzsmirigybetegség melletti vezető endokrin ok az inzulin túltermelés és -rezisztencia (pl. cukorbetegség), az alacsony nemihormon termelés (pl. menopauza). Igen ritkán kortizol túltermelés, növekedési hormon hiány is oka lehet a túlsúlynak. A stressz és a nem megfelelő alvás is tulajdonképpen hormonzavarra vezethető vissza – ha ezt vérvétellel nem is tudjuk igazolni.

A pajzsmirigy alulműködésre létezik gyógyszeres terápia, ezt szakorvos írhatja fel és állítja be pár egyszerű vizsgálat után. Az alulműködést a thyroxine hormon hiánya okozza, a kezeléssel ezt pótolják. A terápia kezdetén fontos a rendszeres felülvizsgálat, hiszen megfelelő a hormonszint beállítása időbe telhet, a későbbiekben az évi ellenőrzés is elegendő.

Felmerül a kérdés, ha az alulműködés elmúlik, helyreáll a testsúly? A válasz sajnos az, hogy nem minden esetben. Ennek legfőbb oka, hogy a testsúly jelentős növekedését nem a pajzsmirigy alulműködése okozza, így annak rendezése nem jár automatikusan a testsúly visszaállásával. Kitartó diéta és mozgás szükséges ehhez is, mint minden más esetben. A pajzsmirigyhormon megfelelő pótlása után ráadásul az izomgyengeség még hónapokig fennállhat, ez egy ideig negatívan befolyásolja a fizikai teljesítőképességet.

A gyógyszeres kezelés mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy mit eszünk. Pajzsmirigy-diéta kifejezetten nincsen, de pár dolgot érdemes észben tartani. A nyers káposztafélék, a repce, a szója, sárgarépa és dió gátolják a jód felvételét, ezért fogyasztásukat javasolt lecsökkenteni. Mondanunk sem kell, ennek alapján a káposztaleves kúra nem a legjobb választás a testsúly rendezésére. Amit viszont tehetünk, az a tengeri halak fogyasztása és a megfelelő, 2-3 liter folyadék bevitele, illetve hogy elkerüljük az alulműködéssel járó székrekedést, ajánlott a napi 35 gramm rostbevitel.

„Sokan gondolják, hogy a pajzsmirigyük alulműködése miatt híztak el. Az elhízást és a kedvezőtlen arányú testösszetétel mögött a legtöbb esetben túlzott kalória-bevitel és kevés mozgás áll. Ugyanakkor számos állapot és gyógyszer is okozhat súlynövekedést, például a krónikus stressz, az alváshiány okozta hormonegyensúly felborulása, alvási apnoe szindróma („éjszakai horkolás”), egyes antidepresszánsok, antihisztaminok, sulfonilurea és a beta blokkoló szedése. Hízással járhat néhány ritka veleszületett genetikai rendellenesség és agyállományt érintő betegség is. Megdöbbentő, de ennél sokkal gyakoribb valamilyen pszichológiai eredet (mint pl. a stresszevés vagy jutalmazás) vagy épp a mozgást hátráltató reumatológiai eltérés. Az esetek többségében a fent részletezett eltérések részletes feltárásával egyénileg megtervezett étrend és mozgásterápia hosszú távú betartásával, adott esetben gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozással célt lehet érni” – hívja fel a figyelmet Dr. Bajnok Éva.