Szakorvos segít tisztázni, mikor lehet szükség ilyen beavatkozásra, és hogyan zajlik.
Méhkaparás- gyakran hallani erről az eljárásról, ám sokan mégse tudják, mikor szokták elvégezni, valamint, hogy is néz ki a beavatkozás. Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze a küretről osztott meg néhány fontos információt.
Méhkaparás, küret
Méhkaparásnak, küretnek, abrasionak nevezik azt az eljárást, amikor a méh nyálkahártyáját eltávolítják. A beavatkozás lehet diagnosztikus és terápiás célzatú is, hiszen az eltávolított szövetet szövettanra lehet küldeni, így kiderülhet, ha esetleg rosszindulatú elváltozás van jelen.
Bár rutin eljárásnak számít, ám ha lehet, nem ez az elsőszámú módszer bizonyos állapotok kezelésére és diagnosztizálására, ugyanis altatásban történik (ritkábban helyi érzéstelenítésben), így előtte több vizsgálaton is részt kell vennie a betegnek, hogy operálható-e. A beavatkozás során ún. küretkanállal lekaparjuk a méh nyakcsatornájának és/vagy a méhtestnek a nyálkahártyáját. A páciens rövid megfigyelés után, még aznap visszatérhet otthonába.
Rendellenes vérzés, daganat
Küretet elsősorban nem hormonális eredetű vérzészavarok esetén végeznek. Hiszen ilyenkor gyakori, amikor a problémát rosszindulatú elváltozás okozza. Ez főleg akkor szokott előfordulni, amikor a klimaxon átesett nő ismét “menstruál”. Ekkor a levett szövetdarabot szövettani vizsgálatra küldik, hogy kiderüljön, jelen van-e kóros sejtburjánzás. Így tehát az eljárás segítségével fény derülhet az esetleges jó-és rosszindulatú daganatok meglétére.
Szintén gyakori indikációja a méhkaparásnak az, ha az illető nagyon erős vérzéssel küzd. Természetesen ekkor nem ez az első terápiás módszer, melyet alkalmazni kell, hiszen léteznek különböző gyógyszerek, véralvadást segítő, méhösszehúzó készítmények, melyek segíthetnek a problémán. Amennyiben ezek nem járnak sikerrel, úgy a kürettel lekaparják a nyálkahártyát. Ez bár megállítja a vérzést, ám fennáll a rizikója annak, hogy ismét megjelenik majd a későbbieknek a bő vérzés.
Mindezeken kívül méhkaparást szoktak alkalmazni befejezetlen vetélés, illetve korai abortus esetén is- teszi hozzá dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.
A küret veszélyei
Mint minden beavatkozásnak, úgy a küretnek is vannak veszélyei. Ezek közül a méhgyulladás az, ami a leggyakrabban előfordulhat, mint szövődmény, ritkán az alkalmazott készítményekkel szembeni túlérzékenység, a méh falának véletlen megsértése.
Forrás: Nőgyógyászati Központ, Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |