Látászavar, szédülés? Miért?

Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szemet érintő gondokról és a szédülésről, ájulásról beszélt.

Látászavar és bevérzés – furcsa tünetek

A tartósan magas, kezeletlen vagy esetleg rosszul beállított, nem korrigált magas vérnyomás lehetséges szövődményei közé tartoznak a központi idegrendszeri szövődmények, amelyek az enyhe fejfájástól, a súlyos stroke-ig terjedhetnek. Éppen ezért fel kell figyelni a szokatlan tünetekre, amelyek közt jelen lehetnek a látást érintő problémák is. Tartósan 160 Hgmm feletti úgynevezett hypertenzív encephalopathia esetében és a hirtelen megemelkedő (például 120/80 Hgmm körüli értékről 160/100, vagy ennél magasabb értékre) emelkedő vérnyomás esetén például jelentkezhet pulzáló fejfájás, tudatzavar, szédülés, látászavar, sőt akár átmeneti vakság is. Időnként epilepsziás tünetek, például végtagzsibbadás, vagy – gyengeség kapcsolódhatnak hozzá. A vérnyomás rendeződését követően hosszabb idő, akár napok is szükségesek a tünetek megszűnéséhez. 

Szintén a szemnél jelentkezhet a bevérzés is. A szem bevérzései viszonylag gyakoriak magasvérnyomás-betegeknél, de maga a bevérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. Ha piros bevérzéseket tapasztalunk, annak hátterében az állhat, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. A szembevérzés alatt sokan az ijesztő, de ártalmatlan kötőhártya-vérzést értik, ami azonban néhány hét alatt, következmények nélkül teljesen eltűnik. Ennél sokkal veszélyesebb lehet a retina (látóideg hártya)-, esetleg üvegtesti vérzést. A hypertonia szövődményeként elsősorban a retinavérzések veszélyesek, a látás romlása, vesztése szempontjából. Ennek kivédésére az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a félévenkénti vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.

Szédülni, elájulni is lehet a vérnyomás miatt

A szédülést, mint tünetet komolyan kell venni, különösen, ha hirtelen jelentkezik. Ha ugyanis a szédüléshez koordinációs- és egyensúlyzavar, járási nehézség is társul, az lehet a stroke jele is, ami azonnali ellátást igényel. Természetesen tudni kell, hogy a magas vérnyomás az egyik vezető rizikófaktor a stroke kialakulásában. A szédülés ugyanakkor viszonylag gyakran fordul elő alacsony vérnyomásnál, hirtelen vérnyomás csökkenés esetén.  

Ha a szédülésből esetleg ájulás alakul ki, ezt is több oldalról érdemes körbejárni, hiszen számos ok meghúzódhat mögötte. Elájulhatunk a vércukorszint gyors csökkenése vagy emelkedése miatt, ide vezethet többek közt a belsőfül több betegsége, a nagy meleg, a hosszú állás, az erős stresszhatás, a fájdalom vagy az éhség. A szívműködés zavarai, a túl alacsony és túl magas vérnyomás miatt is kerülhetünk ájulás közeli állapotba, és az is előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők járnak mellékhatásként ájulással. Ha ezt tapasztaljuk, feltétlenül jelezzük a kezelőorvosnak.

Miért fontos a kivizsgálás?

–     Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes megvizsgálni, nem szív- és érrendszeri okok állnak-e a szokatlan tünetek mögött. Először azt próbáljuk tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség, ritmuszavar vagy magas vérnyomás a háttérben. Bár ez utóbbinak ritkán vannak árulkodó tünetei, mégis annak, aki többször is tapasztal szokatlan jeleket, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás. Amennyiben nincsenek tünetek, ellenben a családban már előfordult ez a betegség, szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrzés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. –  A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. Pontosan beállított gyógyszerekkel és megfelelő életmóddal akár a stroke, a szívinfarktus, és más komoly betegségek is megelőzhetők.

Forrás: KardioKözpont