A ketodiétát rengeteg félreértés övezi: sokan csodamódszernek, mások veszélyes divatnak tartják. Az igazság árnyaltabb – a leggyakoribb tévhitek tisztázása segít reálisan látni az előnyeit és kockázatait.
1. „A ketodiéta csak zsírból áll”
Gyakori tévhit, hogy a ketózás korlátlan szalonna- és vajfogyasztást jelent. Valójában a diéta hangsúlya a minőségi zsírokon, a mérsékelt fehérjebevitelen és az erősen korlátozott szénhidrátfogyasztáson van. A zöldségek, magvak, halak és hidegen sajtolt olajok alapvető elemei, nem a feldolgozott zsírok.
2. „A ketodiéta mindenki számára ideális”
Bár sokan sikeresen alkalmazzák, a ketodiéta nem univerzális megoldás. Bizonyos állapotoknál – például vesebetegség, májproblémák, várandósság vagy egyes hormonális zavarok esetén – kifejezetten ellenjavallt lehet. Egyéni egészségi állapot nélkül nem érdemes belevágni.
3. „A ketóval gyorsan és tartósan lehet fogyni”
A kezdeti gyors fogyás jelentős része vízvesztés, nem zsírégetés. Hosszú távon a testsúly alakulása ugyanúgy függ az energiabeviteltől, az életmódtól és a fenntarthatóságtól. Ha a diéta túl szigorú, gyakori a visszahízás.
4. „A ketodiéta tönkreteszi a szívet”
Sokan automatikusan a magas koleszterinszinttel azonosítják a ketót. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a hatás egyénfüggő, és nagyban múlik azon, milyen zsírok kerülnek az étrendbe. A transzzsírok és feldolgozott húsok valóban kockázatosak, míg az omega–3-ban gazdag források kifejezetten kedvezőek lehetnek.
5. „A ketó egyenlő az éhezéssel”
A ketózis állapotában sokaknál csökken az étvágy, ami miatt úgy tűnhet, hogy az étrend éhezésre épül. Valójában a cél az inzulinszint stabilizálása, nem a kalóriák drasztikus megvonása. A jól összeállított ketodiéta laktató és energiadús.
6. „A ketodiéta hosszú távon biztosan káros”
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a megfelelően felügyelt, tápanyagokban gazdag ketodiéta önmagában káros lenne. A problémák jellemzően a szakértelem nélküli, egyoldalú alkalmazásból fakadnak, nem magából az étrendi elvből.
 |
 |
 |
 |
 |